Ez az apróság véd attól, hogy génkezelt élelmiszert vegyél

Új védjegyet vezet be a Földmûvelésügyi Minisztérium a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes magyar élelmiszerek megkülönböztetésére. A logó csak olyan termékre kerülhet rá, amiben nincs génmódosított növény vagy állat. A tegnap bemutatott matyóhímzéses emblémával ezentúl gyakran találkozhatunk!

védjegy

élelmiszer

gmo

gmo-mentes

génkezelt

Itthon szigorúan tiltják a genetikailag módosított növények termesztését, de az uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy Magyarországon is forgalomba kerüljenek ilyen élelmiszerek.

Ugyanakkor ez az embléma biztonságot nyújt azoknak a vásárlóknak, akik szigorúan ellenőrzött, génkezeléstől mentes élelmiszert szeretnének vásárolni:

"A világon elsőként a magyar alaptörvény mondta ki a mezőgazdasági termelés GMO-mentességét, ehhez kapcsolódik a vásárlók tájékoztatása, a fogyasztói tudatosság erősítése"– mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. – "Magyarországon folyamatosan ellenőrzik a mezőgazdasági termelést, a vetőmagokat, a környezet tisztaságának és az élelmiszerek biztonságának megőrzése érdekében. Reméljük, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik!"

A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőriz.

Magyarországhoz hasonlóan Ausztria, Németország, Franciaország és Olaszország is kidolgozta a saját jelölési rendszerét. A jelölés nem kötelező, vagyis, ha egy élelmiszeren nincs rajta a védjegy, attól még lehet GMO-mentes, de ha rajta van, akkor biztos, hogy az! A növényeknél csak akkor van értelme a jelölésnek, ha van forgalomban génmódosított versenytárs, az almán vagy a sárgarépán például nem érdemes keresni a jelölést, hiszen az unió területén nincs forgalomban génmódosított változat.

Mi az a GMO?

A genetikailag módosított élőlény (angolul Genetically Modified Organisms, GMO) génállományát molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. A genetikai manipuláció révén olyan élőlények is létrejöhetnek, amelyek a természetben nem alakulhattak volna ki. A mezőgazdaságban a cél általában az, hogy a károkozókkal szemben ellenállóbb, a szárazságot jobban tűrő vagy élettani szempontból kedvezőbb terményt kapjanak. A génnemesítési eljárással létrehozott életképes növények védett szellemi termékek, amik többnyire nagy multinacionális cégek birtokában vannak.

* Az Egyesült Államokban 1997 óta nem szükséges engedély a GMO-k szántóföldi kísérleteihez, csak bejelentési kötelezettség van.
* Az Európai Unió 2004-ben feloldotta a GMO-termékekre vonatkozó tilalmat, de szigorú engedélyezési eljáráshoz és címkézéshez köti azokat. Több tagország egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásokból nem járul hozzá a GMO élelmiszerek behozatalához és forgalmazásához, de mivel az unióban szabad kereskedelem van, akaratukat uniós szinten nem tudják érvényesíteni.
* Hazánkban a parlamenti pártok egyetértése mellett tilos a GMO növények szabadföldi termesztése.

Miért jobb a GMO-mentes élelmiszer?

A géntechnológia régóta heves viták középpontjában áll, mert a lehetséges veszélyeinek, illetve a hosszú távú hatásainak a kivizsgálására nem volt még idő. A mai napig nem tudni, pontosan milyen hatással lehetnek a GMO-élelmiszerek az emberi szervezetre. Sok tudós úgy véli, van ok az aggodalomra. „A génmódosított élelmiszernövények ismeretlen fehérjéket, mérgező és allergiát okozó anyagokat termelnek” – írja a Greenpeace GMO Kisokosában.