tóth gabi
Mesebeli gombaházra bukkant a Ripost Budaörsön. Igaz, ráférne egy alapos tatarozás, de így is sokan megcsodálják az utcáról a mohával benõtt kis kuckót. Vajon kié lehet?
Zöld kerítés mögött, növényekkel benőtt kis kertben bújik meg az aprócska kerek törpház, mintha egyenesen Aprajafalváról került volna ide. A kertben szorgosan munkálkodó férfi érdeklődésünkre beljebb invitál, örömmel mutatja meg kedves kincsét. László kárpitos, most főállású apaként neveli 8, 10 és 12 éves gyermekét. Szívesen megosztja a meseház történetét az érdeklődővel.
- Még a filmgyárban készítették sok-sok évvel ezelőtt - kezdi. - A hetvenes években a Kamaraerdei iskolában állt, én ott láttam meg, és azonnal beleszerettem. Meg akartam venni, de a tulajdonosa túl nagy árat kért. Hét évvel később megláttam, hogy összetört tetővel, félretolva áll az udvaron. Ismét felkerestem a tulajt, és abban egyeztünk meg, hogy egy hónapig ingyen végzek neki kárpitosmunkákat, cserébe megkaphatom a törpházat.
Igazán jó vásárt csináltam!
A kis gombalak fénykorában tündöklő és színes volt. Maga a ház élénksárgára volt fújva, a kalapja pedig föntről lefelé vörössel és narancssárgával volt lefröcskölve. A hungarocellből készített falakat és a kalapot szét lehet szedni, ablakai és gyermek méretű ajtaja fából van.
- Legalább 7 ember kell hozzá, hogy odébb lehessen vinni. Régebben a szomszédokat kértem meg, hogy segítsenek, de már nem rakosgatom – nevet László. – Tulajdonképpen azt reméltem, majd a gyerekeim játszanak benne, de őket nem érdekli. Megfordult a fejemben, hogy eladom, de nincs hozzá szívem. Kérte már óvoda és bölcsőde is, meg egy vállalkozó, aki a budafoki gombapincéje elé állította volna. Talán, ha tudnám, hogy jó szolgálatot tesz, felújítják és vigyáznak rá, most már megválnék tőle. Hiszen itt kihasználatlan, csak a járókelők állnak meg néha, és nézegetnek befelé mosolyogva.