Szívszorító vallomás: anyja parancsára szexelt nevelőapjával Tímea

Öt éve él szerelmével, ennyi idő telt el, hogy a lány számára véget értek a borzalmas megpróbáltatások. Tímea mégis nehezen felejt.

"Nincs nap, hogy ne jutna eszembe a múlt. Most már jól vagyok, biztonságban érzem magam, mert Kristóf kimentett a borzalmak házából" – mondta a Lokálnak Tímea.

"Öt éve találkoztam vele, szerelem volt első látásra. Az évek során megtanultam hallgatni, megőrizni a titkomat, mert attól féltem, a társaim engem ítélnek el, engem vetnek meg azért, ami velem történt."

Néha megfordult a fejemben, hogy megölöm magam, aztán eszembe jutott a messzi távolban élő nagymamám és nagypapám.

"Hogy milyen jó lenne velük találkozni. Ez mentette meg az életemet."

Tímea néha levelet kap a kalocsai fegyházból anyjától, aki bocsánatot kért tőle. Azt írta, a börtönben elvált a férjétől, és boldog, mert szerelmes lett egy szakácsba, aki drogos volt, de jelenleg rablásért ül.

"Mit tehettem volna, megbocsátottam neki. Mégiscsak az anyám. De a zárkatársai pontosan tudják, miért került oda. Bántani akarták érte, de amióta kiderült, hogy tartom vele a kapcsolatot, békén hagyják" – mondta Tímea.

"Õsszel találkoztam ismét anyával, szürke rabruhában volt, nagyon lefogyott. Kérdeztem, miért tette? Miért gyötört állandóan? Miért hagyta, miért segített, hogy a nevelőapám újra és újra megbecstelenítsen? De csak kitérő választ adott. Nem tudtam neki elmondani, hogy még ma is álmodom a rémtetteikről. Hogy mindig újra és újra átélem a kínok kínját, amíg sírva, zokogva fel nem ébredek."

A lányt öt éve befogadta Kristóf családja. Tímea azóta sem fordult pszichológushoz, nincs rá pénze. A vőlegénye tudja, mit élt át a kedvese nyolc éven keresztül, ezért végtelen türelemmel és szeretettel próbálja gyógyítgatni a lelki sebeit. Együtt mennek moziba, kirándulni, kutyát sétáltatni. Azt tervezik, hogy majd különköltöznek, és két gyerekük lesz.