tóth gabi
A magyar külpolitika számára 2017 minden bizonnyal diplomáciai csúcsév lesz: Vlagyimir Putyin februárban és augusztusban is hazánkban járt, júniusban pedig harminc év után elõször járt Magyarországon izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu személyében.
Vlagyimir Putyin februári látogatásakor gazdasági kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Szó esett a paksi bővítésekről, a gázellátásról és a közel-keleti és az ukrajnai helyzetről is.
Májusban Orbán Viktor Kínába látogatott, ahol a kínai elnökkel tárgyaltak a Budapest-Belgrád vasútvonalról, és arról, hogy a magyar állam megvásárolja a pekingi magyar nagykövetséget.
Az izraeli miniszterelnök júniusi történelmi jelentőségű látogatása során Budapesten a Visegrádi Csoport (V4) miniszterelnökeivel is találkozott. Benjamin Netanjahu javaslatára közös, terrorizmus elleni munkacsoport jön létre a visegrádi négyek országaival.
Ez év júliusában Budapest vendége volt Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök is. Az illegális bevándorlásról és a terrorizmus megfékezéséről tárgyaltak, hiszen mindenki érdeke az, hogy meg tudják állítani a migránsáradatot. Ebben pedig fő szerep jut Egyiptomnak. Orbán Viktor nyíltan kimondta: Egyiptom valójában a magyar határokat is védi déli irányból.
Az esemény más szempontból is fontos volt: az egyiptomi elnök látogatása egybeesett a magyar V4-elnökség kezdetével. Hazánk július 1-jétől egy évig tölti be ezt a szerepet. Erre az időszakra esik a Brexit tárgyalások folytatása, az EU jövőjéről szóló vita vagy a migrációs válság kezelése. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar elnökség küldetése, hogy megerősítsük az uniót belül is és kívül is.
A munka pedig elkezdődött, a V4-ek vezetői augusztus 31-én tárgyaltak a Keleti Partnerség országaiból érkező politikusokkal. Megegyeztek abban, hogy együttes erővel megpróbálnak gátat szabni a migrációs folyamatoknak. A másik kiemelt feladatnak azt tartják, hogy egy Európa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsolatunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szélsőséges ideológiák terjedését.
A magyar érdekek védelme
A magyar külpolitika számára továbbra is kiemelt cél a magyar érdekek képviselete, ez egyszerre alapelv, szemlélet és cél akkor is, amikor a kormány tagjai találkoznak és tárgyalnak külföldi kormány- és államfőkkel. Ennek a gyakorlatnak a politikai eredménye különösen abban mutatkozik meg, hogy Magyarország azon kevés államok közé tartozik, amelyek a kelet-közép-európai régió, valamint az Európai Unió helyzetét meghatározó hatalmakkal kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartanak fenn – így az Amerikai Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal is.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.