Elképesztő, mi történt a várpalotai horrorhintával a baleset előtt

Vidám vurstlik tucatjai járják az országot, hétvégente szülők tízezrei állnak tanácstalanul a veszélyesnek tűnő, gyakran rozoga extrém hinták és társaik előtt: föl merjem engedni a gyereket erre a tákolmányra? A hétvégi várpalotai katasztrófa után a válasz egyértelmű: nem! Ezek a játékok veszélyesek, semmi garancia rá, hogy nem pont a mi gyerekünk alatt fognak összedőlni!

Összevissza javítgatták a horrorhintát

Elképesztő dolgok derültek ki az üzemeltető sajtónyilatkozataiból a szombati várpalotai eset után. Greznár Attila, a Happy New World Kft. ügyvezetője a Borsnak gyakorlatilag beismerő vallomást tett, mivel elmondta: a hintát „egy holland mérnök gépének mintájára Tiszafüreden csináltattam, de miután elkészült, a mozgását instabilnak ítéltem”.

Hajmeresztő mondatok! Õ, az üzemeltető legyártat Magyarországon valamit, aztán úgy látja, nem stabil a szerkezet, amivel gyerekeket küld fel 33 méter magasra?
Az üzemeltető hozzáteszi: „Az egyik öttonnás elemet újragyártattam, immár Tatán.” A gyerekeiket ezekre a hintákra felengedő szülők joggal dühönghetnek: maga az üzemeltető is veszélyesnek látta a frissen legyártott hintát? Egy öttonnás elemet csak úgy utólag cserélgetni lehet egy ekkora monstrumnál?

És ez még nem elég! Az üzemeltető a %Ripost%-nak hétfőn azt mondta: a Banzai hintát fel kellett újítani, és ő egy olyan alkatrész hibájára gyanakszik, amit egy olasz cégtől rendelt meg egy kecskeméti forgalmazón keresztül. Tehát egy két éve készült szerkezetet máris fel kellett újítani? És még olasz alkatrész is került bele? A tulajdonos így mentegetőzik: „Hivatalos táblázatból néztük ki a paramétereket, nem házilag gyártott alkatrészt vettünk”.
Így játszanak a gyerekek életével? Tényleg így készül egy ekkora, életveszélyes szerkezet? És hogy adhat erre engedélyt a Budapesti Műszaki Egyetem?

Így engedjük fel a gyereket a hintákra?

Greznár Attila, a vállalkozás vezetője a Magyar Hírlapnak azt mondta: a helyszíni szemlén úgy tapasztalta, hogy „a hidraulikus fémhengernél elszakadt fém alkatrész törése nem arra az alkatrészfajtára jellemző, mint amilyenből az előírások szerint el kellett volna készíteni.” Mint mondja, „az átalakításkor kerülhetett bele az a nem megfelelő acélból készült alkatrész, amely elszakadt”. A legtöbb szülőnél kiverik a biztosítékot ezek a mondatok: ezek után hogy engedje fel bárki a gyerekét egy ilyen hintára? Természetesen megkerestük az üzemeltetőt kérdéseinkkel, de tegnap nap közben a rendőrségen ült, így nem tudott a kérdéseinkre válaszolni. A hintát szétszerelték, most csavarról csavarra átnézik a szakértők.

Hogyan kapott engedélyt?

Megkerestük a hintára engedélyt kiadó Budapesti Műszaki Egyetemet, hogyan engedélyeztethették a toldozott-foldozott hinta használatba vételét? Kérdéseinkre nem kaptunk választ, csak azt közölték: az egyetem sajtóközleményben teszi majd közzé a reakcióját. Mint megtudtuk, Magyarországon csupán két cég végez ilyen ellenőrzéseket, a Budapest Műszaki Egyetem Járműelemek és Jármű-szerkezetanalízis Tanszéke, amely a balesetet okozó forgó kalapácshintát engedélyeztette, valamint az ÉMI-TÜV SÜD Kft.

- Az utóbbi igazgatója, Madaras Botond elmondta a %Ripost%-nak: az üzemeltetőnek kötelessége jelezni az engedélyeztetést végző felé, ha módosította az eszközt. Ilyenkor úgy vizsgálják meg a szerkezetet, mintha új lenne: nem csak az új alkatrészeket, hanem az egészet.
- Mindezt úgy, hogy azt is vizsgálni kell, hogy mi alapján, és hogyan építették be utólag az adott alkatrészt – tájékoztat Madaras Botond, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. igazgatója.

A várpalotai kalapácshinta az 1. veszélyességi zónába esik, vagyis évente kell azt ellenőrizni. - Ez nem azt jelenti, hogy máskor nem kell ellenőrizni. Az üzemeltetőnek például naponta meg kell néznie a csavarokat, csapokat, vagyis egy normál vizsgálatot kell végrehajtania minden használat előtt – mondja Madaras Botond.  Az ellenőrzést végrehajtó szerv először minden dokumentációt megnéz, majd magát a terveket, ezután a szerkezet terveknek való megfelelőségét vizsgálják. A szakértő szerint az esetleges öntvényhibákat ilyenkor észre kellene venni. Az ellenőrzés pedig egy működési, illetve egy biztonsági berendezések próbájából áll.

- A normál működési próba esetén szabály írja elő, hogy mekkora gép esetén mekkora zsákokkal terheljük az üléseket. Ezután az összes üzemállapotot végigvesszük, például az áramkimaradást is, illetve azt is, hogy működnek-e a biztonsági fékberendezések – tájékoztat a szakértő. Négy-öt napig tart egy vidámparki hinta ellenőrzése, de háromévente meg kell bontaniuk a szerkezetet, hogy kiszűrhetők legyenek az esetleges kopások.

Sufnituningolnak, de minden szabályos?

A szakértők szerint tehát szigorú, 4-5 napos vizsgálaton esik át minden ilyen hinta, nem csak a gyártás után, de felújításkor is. Akkor hogy lehet, hogy a várpalotai horrorhinta ilyen sufnituningokon” esett keresztül? Ennyit érne az ellenőrzés? Mit gondoljunk akkor azokról a szemmel láthatóan rozogának tűnő kisebb-nagyobb körhintákról, amelyek a hétvégi vurslikon futnak? Azoknak is megvan minden engedélyük, mégis életveszélyesek?

Senki nem mer most ilyen hintákra ülni

Ez most kihat mindenkire, az emberek nem mernek nálunk sem felülni a nagy hintákra

- mondta a %Ripost%-nak az egyik üzemeltető. Az övé is egy többgenerációs családi vállalkozás, mint mondta, most jó eséllyel tönkre fog menni. De a rozoga vásári hintákat elnézve nem csodáljuk, ha ezek után senki nem mer felülni rájuk. A kérdés az: ha megvan minden papírjuk, és mégis ilyen veszélyesek, kellenek-e ezek az extrém hinták?