Ezzel etetnek: itt a nagy kenyértitok!

Egy kiló kenyeret vehetünk 1500 forintért és 250 forintért is. Óriási a választék, és igencsak elcsodálkozunk, ha megnézzük, miből kotyvasztják össze a pékek a pultokra kitett árut.

Van a piacon olyan, 1000 Ft/kg-ba kerülő rozsvekni, melyben 32 százalék a rozsliszt, 21 százalék a búzaliszt. Ez a kenyér az aktuális szabályozás szerint is csak „rozsos” megnevezésű lehetne. Mert a „rozs” minősítéshez minimum 40% az előírt rozsliszt aránya. Az új kenyérszabványban pedig 60 százalék lesz ez az érték, ami Nyugat-Európában már 80-90 százalék.

A legolcsóbb, 250 forintos kenyérben is van liszt, és még vagy 25 féle adalékanyag,

köztük glutén, dextróz, amiláz, xilanáz, szójaliszt, tejsavópor, savanyúságot szabályozó E270, E260.

Ilyen kevés pénzért mennyi minden!

De ha van a kenyérben minden földi jó, akkor az egyik fajta miért hullik szeletelés közben morzsákra, a másik meg miért gumi állagú?

Egy már nyugdíjas pék szerint, aki még fatüzelésű kályhába vetette a kovászolt, kellő ideig pihentetett kenyértésztát, a modern gépek valójában nem sütik, hanem valósággal megfőzik a kenyeret a "minél gyorsabban, minél többet" elv alapján.

Kárhoztatta az adalékanyagokat is, amiket a nem megfelelő kovászolás miatt vetnek be.

Ilyenek például a Hurrikán, ami nagy térfogat mellett puha bélszerkezetet ígér. Az Intenzív Tornádó állítólag ingadozó lisztminőség esetén is nagy térfogatot, megfelelő héjszerkezetet biztosít. A Sirokkót ropogós héjú, puha bélszerkezetű sütőipari fehértermékek gazdaságos előállításához ajánlja a gyártója.

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a kenyér döntő részben gabonaőrleményekből áll.

Az új szabvány szerint készült kenyér pedig „még döntőbb” részben áll majd lisztből.

De ezek a kenyerek, minden bizonnyal, drágábbak lesznek. A kenyerek mercedeszének, audijának kilónkénti ára akár a 2000 forintot is elérheti.

Lesz új definíció

Az új kenyérszabványban meghatározták például a kukoricás, a burgonyás, a tönkölybúza-, valamint a többgabonás és a szójás kenyér fogalmát is. A kenyér és a pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák – a hajdina és az amaránt – is, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének. Az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező lesz betartaniuk a pékségeknek.

Ma még ez a helyzet

A csak búza- és rozslisztet tartalmazó kenyerek összetétel szerinti osztályozását és azonosítását az alábbi táblázat tartalmazza: A búzaliszt aránya, %-ban

A rozsliszt aránya, %-ban

Megnevezés

Azonosító szám

100,0 − 85,1

0,0 −14,9

búzakenyér kenyér

MÉ 2-81/01/01

100,0

0,0

fehér kenyér*

85,0

15,0

félbarna kenyér*

84,9 − 60,1

15,1 − 39,9

rozsos kenyér

MÉ 2-81/01/04

60,0 − 0,0

40,0 −100,0

rozskenyér

MÉ 2-81/01/05