Bomba ami képes volt gyilkolni robbanás nélkül is

A később "démonmag"-ként (angolul Demon Core) emlegetett 6 kilós plutóniumgömb eredetileg a harmadik atombombához készült volna. Ámbár Japán megadta magát, és így a bombára nem volt szükség, a kísérletek tovább folytatódtak, váratlan fordulatokkal. Ekkortájt az Egyesült Államok az atombombák "határait feszegette",  kísérletezett, aminek veszélyességével bár tisztában voltak, a tudományos fejlődés szempontjából elengedhetetlennek tűntek akkor.

Az eredetileg "Rufus" elnevezésű maggal 1945 augusztusában kísérletezett Harry Daghlian amerikai fizikus. Több szabályt is áthágva lépett be a terembe, ahol merő véletlenségből a plutóniumgömbre ráejtett egy téglát. Ez azonnal láncreakciót váltott ki, és a fizikus 25 nappal később, sugárfertőzés miatt meghalt. A vele tartó biztonsági-őr, Robert Hemmerly is kapott a sugárzásból, ugyanakkor 33 évvel később halt csak meg a következményektől.

Kilenc hónappal később kísérteties hasonlósággal újra megtörtént az eset. Louis Slotin kanadai fizikus ugyanezen mag határait próbálta feszegetni. Egy berilliumból készült kupolát kezdett ráengedni a magra annak érdekében, hogy erejét növelhesse. Tisztában volt vele, hogyha a két anyag érintkezik abból azonnali nukleáris láncreakció születne, így egy csavarhúzót dugott a kupola és a mag közé.

A végzetes hiba akkor történt, mikor csavarhúzóját kiejtette kezéből, így a kupola rácsapódott a magra. A túlélők beszámolói alapján villanó kék fény lepte el a szobát, ami sugárzással borította el a bennlévőket. Slotin 9 nappal később belehalt a sugárzásba, további 7 emberrel együtt. A magot ekkor nevezték át Démonmagra, és a történelemben is ezen a néven maradt fenn.

Az esetek után az ilyesfajta kísérleteket betiltották a további balesetek elkerülése végett. A Démonmagot megolvasztották, így mivel az USA azóta sem vetett be atombombát,  a mag is kihasználatlanul maradt.