Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
Létrehozva: 2021.10.22.

Így készült az Elk.rtuk, kulisszatitkokról mesélt az egyik producer

Azzal, hogy a 2006-os események filmvászonra kerültek, megkerülhetetlenül a múlt részévé válnak – mondta az Elk*rtuk című film egyik producere az alkotás pénteki budapesti sajtóvetítése után az MTI-nek.

Szerző Ripost

„A film, akárcsak a többi művészeti termék, nemcsak a tudatunkra, hanem emócióinkra is hat, ezért minden tekintetben befolyásolni tud akár embereket, társadalmakat” – fogalmazott Helmeczy Dorottya, aki Kálomista Gáborral közösen jegyzi producerként a filmet.

Az Elk*rtuk csütörtöktől látható a hazai mozikban. A politikai krimi a 2006-os őszödi beszéd kiszivárogtatását és az azt követő történéseket dolgozza fel fikciós elemek használatával.

A filmben a főszereplő elemző lány (Bánovits Vivianne) és párja, a televíziónál dolgozó újságíró (Mózes András) mellett valamennyi közéleti, politikai figurát, köztük Dobrev Klárát (Gubás Gabi) és Szilvásy Györgyöt, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert (Bede-Fazekas Szabolcs) színészek alakítják, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök pedig korabeli tévéfelvételekről látható.

„A casting más volt, mint általában. Először a szövegkönyv egy részével néztük meg a szereplőjelölteket és aki megfelelt, azzal külön leültem beszélgetni arról, mit jelenhet egy valós, élő karakter megszemélyesítése a vásznon. Külföldön ennek van bizonyos rangja, mi most léptünk erre az útra. Nagyon sok színész jött a castingra, komoly volt az érdeklődés, többen igényelték is a mélyebb beszélgetést a film tétjéről, súlyáról, hatásáról, a művészeti közegben várható utóéletről” – mondta a producer. Mint fogalmazott, nem kellett kompromisszumot kötniük, nem volt olyan, aki elállt volna a feladattól, végül minden szerepet az játszott el, akit egyébként is kiválasztottak.

A Megafilm gyártásában készült filmet a brit Keith English rendezte, az operatőr a spanyol Josep M. Civit colt.

„Mindenképpen külföldi rendezőt akartunk, mert nyitni akartunk Európa felé a történettel. A világban nem biztos, hogy tudják, mi történt 2006-ban Magyarországon, számos értelmezés létezik. Úgy éreztük, külföldi alkotók bevonásával nagyobb lehet a hitelesség. Sok rendezővel tárgyaltam tavaly ősszel, a pandémia miatt Skype-on keresztül. Utánanéztem, kik azok, akik politikai krimit vagy hasonló műfajban jó filmet készítettek, ez volt a kiindulópont” – fejtette ki Helmeczy Dorottya.

Kitért arra, hogy a rendezést lengyel, amerikai, norvég, olasz alkotó is örömmel vállalta volna, ám többségüknek már volt valamiféle érzete arról, mi történt Budapesten tizenöt évvel ezelőtt. A producer hozzátette: amellett, hogy minden szempontból Keith English volt a legmegfelelőbb jelölt, ő kizárólag a forgatókönyvből indult ki.

Az őszödi beszéd napvilágra kerülése, valamint a brutális baloldali megszorítási politika és az ellene kirobbant tiltakozások vezetett el ahhoz, hogy 2006. október 23-án a rendszerváltás óta nem látott erőszakkal lépett fel a Gyurcsány Ferenc vezette rendőrség a békés tüntetőkkel szemben. Nézzük részletesen, milyen események vezettek el a 15 évvel ezelőtt történtekhez.

2006. szeptember 17-én több médium megkapta azt a hangfelvételt, amely az évszázad eddigi legnagyobb politikai botrányát robbantotta ki. Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke az év májusában Balatonőszödön trágár kifejezésekkel tarkított beszédében ismerte el: hazudtak az ország állapotáról a választóknak. A beszéd kipattanását követően zavargások törtek ki. Összegyűjtöttük a beszéd és az október 23-i rendőrterror közötti időszak legfontosabb történéseit, és bemutatjuk, milyen okok vezettek a korábban nem látott baloldali agresszióhoz.

2006. május 26. – Frakcióülés Balatonőszödön

Az MSZP-frakció a kormányüdülőben tartja alakuló ülését. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szokatlan, durva, trágárságoktól sem mentes beszédet tart az ország helyzetéről, értékeli az előző évek kormányzati munkáját, részben a már híressé vált mondatokkal: Nincsen sok választás. Azért nincs, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. (...) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt el sem tudtuk korábban képzelni. (...) És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit! Nem tudtok mondani az elmúlt négy évből olyan jelentős kormányzati intézkedést, amelyre büszkék lehetünk azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végén. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?
A frakcióülésen Gyurcsány Ferenc többször is beszél arról, hogy a kormány megszorító („kiigazító”) csomagot készít.

2006. június 12 – Budapest

Gyurcsány Ferenc ezen a napon jelentette be a titkos frakcióülésen már ismertetett megszorításokat. Ennek keretében 30 százalékkal emelték a gáz árát, drágább lett a villany, a távhő, a közlekedés és sok más szolgáltatás. Megemelték az áfa középső kulcsát és az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát is. A következő évtől a személyi jövedelemadó is nőtt, és emelték a jövedéki adót. Nőttek a járulékterhek, és bevezették a szolidaritási különadót is. Még ebben a hónapban bejelenti a kormány, hogy 2008-tól tandíjat („képzési hozzájárulás”) kell fizetni, és 2007-ben bevezetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is. A balatonőszödi beszédről hónapokig nem szivárog ki semmi, ám

2006. szeptember 17-én

több szerkesztőség megkapja a beszédet tartalmazó CD-t, a Magyar Rádió a délután négy órai hírösszeállításában már közöl belőle részletet (a Rádió honlapján már korábban is fenn van a felvétel egy részlete) Gyurcsány Ferenc még aznap elismerte, hogy ő hallható a felvételen, azt mondta, büszke a beszéd „nyíltságára”, és nem kíván lemondani. A beszéd nemcsak a trágársága miatt váltott ki indulatokat, hanem azért is, mert kiderült belőle, hogy a 2006-os választási kampányban a Gyurcsány-kormány tudatosan eltitkolta az ország nehéz gazdasági helyzetét, miközben már a választások utáni megszorításokra készültek. Az aznap megszólaló szocialista politikusok persze védelmükbe vették a miniszterelnököt. Filló Pál az Origónak azt mondta: arra konkrétan már nem emlékszik, mi hangzott el a miniszterelnök szájából, de véleménye szerint: „nagyon őszinte” frakcióülés volt. Filló azt is mondta, hogy a választási kampányban nem lehetett elmondani mindent, mert az „öngyilkosság lett volna”. Egy másik résztvevő, Géczi József Alajos pedig arról beszélt, hogy búskomor volt a hangulat a frakcióülésen, és Gyurcsány Ferenc ezért szándékosan túlozva fogalmazva próbálta felrázni az embereket. A hangfelvétel közzététele után már aznap este TILTAKOZÓK GYÜLEKEZTEK A KOSSUTH TÉREN, ÉS KÖVETELTÉK GYURCSÁNY FERENC TÁVOZÁSÁT.

2006. szeptember 18. – Az MTV ostroma

A kezdetben pár száz fős tömeg órák alatt többezressé duzzadt. A tüntetők egy része átment a köztévé elé, ahol petíciót akartak beolvastatni. A televíziót ugyan biztosították rendőrök, de nem bírtak a tüntetőkkel, akik akkor már több autót felgyújtottak, „elfoglalták” az ellenük bevetett vízágyút, és gyakorlatilag beszorították a hiányos vagy gyenge felszerelésű, más városokból Budapestre szállított, felszerelés és ilyen esetekre vonatkozó kiképzés nélküli rendőröket a tévé aulájába. Az MTV székházában rekedt Navracsics Tibor, a Fidesz és Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke. A két politikus a Magyar Televízió esti műsora után több mint két órával sem tudta elhagyni a székházat. Hajnalban, 1 óra 20 perckor a köztévé megszakította műsorát. A rendőrök végül hajnali háromkor indultak el visszafoglalni az épületet, a környéket ugyanakkor addigra már sok tiltakozó elhagyta, és az ott maradt tüntetők többsége is jellemzően már csak beszélgetett, illetve fényképeztette magát a kiégett, felborított autókkal.

2006. szeptember 19.

Petrétei József igazságügyi miniszter felajánlja lemondását, de Gyurcsány Ferenc nem fogadja el. Petrétei szerint a rendőrök azért nem bírtak a tüntetőkkel, mert túl kevesen voltak a helyszínen, későn kezdték őket átrendelni a Kossuth térről, és NEM SZÁMÍTOTTAK ARRA, HOGY ILYEN SÚLYOS LESZ A HELYZET.„Békés demonstrációra készültünk, itt pedig súlyos bűncselekményeket követtek el” – mondta akkor a miniszter. Gyurcsány Ferenc szerint a tévé ostromával a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás, ugyanakkor elismerte, hogy a rendőrség nem volt felkészülve egy ilyen mértékű krízisre. Arról nem beszél, miért vezényeltek rossz felszereltséggel bíró rendőröket a helyszínre. Este folytatódik a tüntetés, ismét több ezer ember ment a Kossuth térre.

2006. szeptember 20.

„Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől” – mondta szeptember 20-án Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány beszédéről. Az alkotmány nem ad lehetőséget közjogi beavatkozásra, csak a képviselők többsége vonhatja meg a bizalmat a miniszterelnöktől – közölte a köztársasági elnök. A tüntetés ezúttal a belvárosban folytatódik, a többezres tömeg nagyobbik része elhagyja a Kossuth teret, és a Köztársaság tér felé indul. A rendőrök több helyen, többek között a Rákóczi úton is könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, összecsapások voltak a Köztársaság téren, az Oktogonnál. A rádió székháza előtt gyülekező tüntetőket a rendőrség kiszorította.

2006. szeptember 21.

Orbán Viktor szerint a Gyurcsány-kormánynak bíróságon kell felelnie hazugságaiért, ugyanakkor biztonsági okokból elhalasztotta a következő nagygyűlését a Fidesz (a kormány szerint bombatámadástól kellett tartani, erős a gyanú, hogy a bombafenyegetéseket maga a Gyurcsány-kormány kreálta). A bíróság meghozta az első végzéseket a tüntetőkkel szemben. Este ismét megtelt a Kossuth tér.

2006. október 1. – Önkormányzati választás

A vártnál is nagyobb jobboldali előretörést hoztak az ezen a napon megtartott önkormányzati választások. Míg 2002-ben a szociálliberális koalíció a 23 megyei jogú város közül 17-nek volt képes polgármestert adni, most ez az arány gyakorlatilag megfordult. A kormányoldal mindösszesen 7 megyei jogú városban (Nyíregyházán, Szombathelyen, Székesfehérváron, Szegeden, Dunaújvárosban, Pécsett és Miskolcon) diadalmaskodott. Több-kevesebb meglepetést okozott Szolnok, Kecskemét, Szekszárd és Veszprém elvesztése a koalíció számára. Míg 2002-ben a Fidesznek csupán három megyei közgyűlésben volt többsége, addig 2006-ban csak Heves megye volt az egyetlen, ahol patthelyzet volt a felek között, minden más megyében a Fidesz győzött. Budapesten is jelentős pozíciókat veszített a baloldal: Pesten az V. és a XVI. kerületet bukták el, Budán pedig egy kivétellel minden kerületnek jobboldali polgármestere lett. Demszky Gábor koalíciós jelölt minden korábbinál szorosabb versenyben győzött csak.

2006. október 6. – Fidesz-gyűlés a Kossuth téren

Nem akar előrehozott választást a Fidesz, de ahhoz ragaszkodik, hogy a miniszterelnök távozzon, és szakértőkből álló kormány irányítsa az országot – jelentette ki Orbán Viktor. A Fidesz ezután naponta délután 5 és 6 óra között gyűlést tart a Parlament előtt. Ugyanezen a napon tartották meg a bizalmi szavazást az Országgyűlésben Gyurcsány Ferencről. A kormányfőt az MSZP-SZDSZ képviselői egyöntetűen támogatták.

2006. október 8.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője beszél a Kossuth téren. Azt mondta, mivel Gyurcsány Ferenc a parlamentben nem kért bocsánatot, a Fidesz ezt követően még a minimális politikai kapcsolatot sem fogja fenntartani vele.

2006. október 19. – Diáktüntetés

Tandíjat nem, hatékonyabb, finanszírozottabb, mindenki számára hozzáférhető felsőoktatást viszont akarnak a diákok - hangsúlyozták a felszólalók a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett demonstráción, amelyen számos szakmai és civil szervezet vett részt. Több ezren, főként - az ország számos főiskolájáról, egyeteméről érkezett - diákok gyűltek össze a HÖOK budai Várban tartott tandíjellenes demonstrációján.

2006. október 20.

A köztársasági elnök hivatalába kérette Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, és arra intette: ne alkalmazzanak erőszakot a Kossuth téren tüntető emberekkel szemben – közölte Bene László országos rendőrfőkapitány. A rendőrség az egész napos egyeztetés után este visszalépett korábbi álláspontjától, és korlátozás nélkül engedélyezte a kormányellenes tüntetés folytatását. Így jutottunk el 2006. október 23-ig.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek