kulcsár edina
Mexikóba hívták Lagzi Lajcsit, de azonnal nemet mondott a felkérésre.
Nagy gázsit utasított vissza a napokban Galambos Lajcsi, akit Mexikóba hívtak dalolni. Egy nyolcvanfős magyar társaság invitálta meg egy kis dáridózásra, ám a trombitás csak legyintett a 3,5 milliós tiszteletdíjra.
„Több mint tízezer dollárt ajánlottak fel, de egy percet sem gondolkodtam, azonnal visszautasítottam a felkérést” – mondja a Borsnak Lajcsi, akit több évtizedes pályafutással a háta mögött már nem lehet könnyen lekenyerezni.
„Nem a napi betevőre kell a pénz. Harmincöt éve járom a világot, évente negyven-ötvenezer kilométert utazom, s közel száz helyen lépek fel. A koronavírus-járvány alatt harminc fellépésem maradt el, de őszintén szólva egyáltalán nem bánom: boldogan mondtam le a milliókról azért, hogy a családommal lehessek.”
Az elszalasztott lehetőség miatt zenészkollégái túlságosan könnyelműnek tartják Lajcsit.
„Azt mondták, nem vagyok normális, hogy visszautasítottam ezt a 3,5 milliós fellépést. A megrendelőim sem akartak hinni a fülüknek, kérdezték, hogy akkor mennyi a díjam, bármit kifizetnek. Businessosztályon utaztam volna, ami alsó hangon is 7-800 ezer forint, plusz még két kollégám költségeit is állták volna, a lakhatásról és az ellátásról már nem is beszélve. Ezek körülbelül még kétmilliós kiadást jelentenek, szó se róla, mélyen a zsebükbe nyúltak volna, összesen több mint ötmilliót áldoztak volna ránk, de őszintén mondom, hogy nem tudtak volna annyit adni, hogy én ebben a helyzetben Dél-Amerikába utazzam. Egy közelmúltban történt tragédia ugyanis annyira elrettentett, hogy már nem kockáztatok.
Egy barátom Indiában összeszedett valamilyen fertőzést, és 48 évesen meghalt. Nekem már nem ér ennyit a pénz. Az egészségem és a családom egészsége mindennél fontosabb.
Már nem is vállalok annyit, mint régen, sőt még a budapesti fellépésszervező irodámat is felmondtam. Szeretnék nyugalomban élni a családommal, és vigyázni rájuk, ameddig csak lehet”.