tóth gabi
Détár Enikőt, Fésűs Nellyt és Ladinek Juditot csak a szerencse és a rutin mentette meg.
Szeptemberben volt tizennyolc éve, hogy Détár Enikő, Fésűs Nelly és Ladinek Judit a Dívák formációval járják az országot, de most először kerültek életveszélyes helyzetbe. A három színésznő csak hetekkel később tudott beszélni arról, hogy milyen drámai kalandba keveredtek Örkénybe menet. Minden egy autómosóban kezdődött.
„Általában az én kocsimmal megyünk fellépni, így volt ez akkor is – mesélte a Borsnak Judit. – Budafokon találkoztunk Encivel egy bevásárlóközpontban, Nellyt felvettem odafelé. Mivel előbb érkeztünk, gondoltam, beadom lemosatni a kocsit. Odaadtam a kulcsot, a mosóban átálltak vele. Elindultunk, és útközben vettem észre, hogy valami nagyon nem stimmel. Van az autóban egy kormánymagasságot állító rúd, valami szerkezet, aminek elszakadt a bovdenje. Igen, elszakadt a kormánymagasság-állító bovden. Mintha űrhajóban ülnénk, lebegett a kormány föl-le. Hirtelen óriási lett a pánik. Már úton voltunk, siettünk, időre kell leérni, mert a függöny felmegy. Esélyünk nem volt másik kocsit keríteni. Az autó vezethető volt, tekerni lehetett a kormányt, de közben mozgott föl-le. KIvert a víz, borzasztó kellemetlen volt. Az autópályán nyílegyenesen mentünk, az nem okozott gondot, de a kanyarok… A parkolásról ne is beszéljünk!”
Fésűs Nelly is biztos benne, hogy ezt az utazást sosem fogja elfeledni.
„Az, hogy föl-le mozog a kormány, az sehol, semmikor sem biztonságos – magyarázza Nelly. – Nem volt idő hazamenni az én kocsimért, Enci pedig kétszemélyes autóval jár, abba nem férünk be hárman, plusz a fellépőruhák. Minden elismerésem a Jucié! Nem kellett fűtés a kocsiba, olyan melegünk volt. Akkor egyikünknek sem volt kedve sem beszélgetni, sem aludni, pedig szoktunk. Soha többé nem mosatunk autót fellépés előtt.”
„Óriási volt rajtam a nyomás, nagy felelősség, hogy én viszem a lányokat – folytatja Judit. – Hazafelé már értünk jöttek, ez így volt biztonságos. A mosóban rendesek voltak, ajánlottak autószerelőt, és kifizették a javítást. Több mint harminc éve vezetek, ez a rutin kellett ahhoz, hogy ne legyen baj. Ez idő alatt volt pár kocsim, történtek cifra dolgok. Elsővel, egy kicsi, régi Austinnal az Árpád hídon kerültem bajba. Elfáradt az ülés fémszerkezete, és vezetés közben kiszakadt az Árpád híd közepén. Az ülés hátragurult. A kormányba kapaszkodva álltam félre, mert nem értem el a pedált.”