kulcsár edina
A Mini énekese egy interjúban beszél arról, mit gondol a hazai zenei életrõl, és szerinte miért van szükség sürgõs állami segítségre a mûfaj megmentéséhez.
Emléket állítana a legjobb magyar beat- és rockzenekarok legjobbjainak és Radics Bélának is – mondta el a 888.hu-nak interjút adó Török Ádám, aki zenekarával, a Minivel együtt a magyar rock- és dzsesszzene élő legendája. Török Ádám a hatvanas és hetvenes évek magyar zenéit tartja a legjobbaknak, és úgy látja, hogy Magyarország számára túl sok a jelenleg működő több ezer könnyűzenei együttes, mert kicsi az igény az igényes zenére, miközben lassan már hely is alig van a zenélésre.
Vincze Viktor Attila: Milyen zenekaroknak és előadóknak kellene mindenképpen bekerülniük a Magyar Zene Háza Múzeum képletes rockzenei panteonjába? Kell egyáltalán ilyen emlékhely a magyar rocklegendáknak?
Török Ádám: Szerintem ennek már ideje volt. A magyar beat- és rockzene a magyar kultúra egyik nagyon erős bástyája. Körülbelül 60 éve létezik a magyar beat, a magyar rockzene pedig ötven éve, mivel a hatvanas években alakultak meg az első jó rockzenekarok. Van egy lista, amit szakújságírókkal együtt állítottunk össze arról, hogy a lemezeladások és a zenei teljesítmény alapján mely zenekarok voltak a legsikeresebbek, a legjobbak a rockzenében. A lista szerint ezek a kiváló zenekarok a következők voltak: a Hobo Blues Band, Nagy Feró és a Bikini, a Mini, a Lovomotiv GT, az East, a P. Mobil, a Pandora's Box, az Omega, a Piramis, a Skorpió, a Syrius, a Beatrice, az Edda Művek, a Fonográf, a Solaris, a Korál, Deák Bill Gyula, az A.E. Bizottság, a Karthago és a Barbaro.
Vincze Viktor Attila: Van-e olyan különlegesen fontos érték, ami ennek a korszaknak a mementója és érdemes megőrizni az utókor számára?
Török Ádám: Van ilyen. Mégpedig arról van szó, hogy szerintem érdemes lenne a magyar államnak megvennie a Hungarotonnak és a Magyar Rádiónak az archívumát. Államosítani kellene ezt a zenei anyagot, mert ez a magyar kultúrának egy nagyon fontos része. Hatvan évről van szó, amennyi idő alatt milliók hallgatták ezeket a dalokat. Olyan zenékről van szó, amelyek élő hagyománnyá váltak, mert nincs olyan esküvő vagy összejövetel, ahol a magyar beat- és rockzene régi nagy számait ne játszanák le még ma is. Egy csomó ilyen zene olyanná vált mostanra, mint a maguk idejében a népdalok. Ez azt jelenti, hogy ez a zenei élet mostanra szervesen beleépült a magyar kultúrába. Sok százezer meg millió embernek adtunk valamit úgy, hogy eredetileg egy nagyon olcsó, de mégis igényes szórakozási forma adta a keretet ehhez. Annak idején ötven forinttal be lehetett menni egy koncertre és mindenki jól érezhette magát.
Mindenképpen meg kell a magyar rockzene legendáit örökíteni. Jó ötlet festményeket készíteni, relikviákat összegyűjteni, korabeli képeket, dokumentumokat és természetesen hangfelvételeket. Nagyon fontos lenne, hogy a mai fiatalok is megismerjék ezeket a dolgokat. Van egy-két olyan emblematikus figura, mint Radics Béla, akikről kiemelten is meg kell emlékezni. Sajnos jó néhány halottunk van, akik már nincsenek közöttünk, mint Radics Béla vagy Bencsik.
A teljes interjút a 888.hu oldalán olvashatod el!