Közel 40 éves titok derült ki a John Lennon gyilkosságról

A magyar származású, sikeres festőművész New Yorkban ismerkedett meg a Beatles énekesével és feleségével. Havadtői Sámuel most újra Magyarországon van, három kiállítása nyílik hamarosan. A világhírű művész budapesti lakásában fogadta a %RIPOST%-ot, ahol őszintén mesélt életéről: disszidálásáról, sikereiről, szerelemről és a szakításról is.

%RIPOST%: Miért disszidált Londonba tizenhét évesen?

Havadtői Sámuel: Amikor bejött a Beatles film, a Hard day’s night, nyolcszor megnéztem, én akkor váltam angollá. Felfedeztem magamban, hogy én hozzájuk tartozom, ezért léptem le. John Lennon ekkor változtatta meg először az életemet.

%RIPOST%: Milyen volt Londonban, hogyan lett lakberendező?

H.S.: Nem beszéltem a nyelvet, így az első időkben lakájként dolgoztam egy francia tábornoknál. Aztán találkoztam egy angol úriemberrel, aki műkincs kereskedő volt, és felajánlotta, hogy kimehetek hozzá New Yorkba dolgozni.

%RIPOST%: Hamar sikerült beilleszkednie a New York-i életbe?

H.S.: A legjobb időszakban költöztem ki, fergeteges volt a művészeti élet, volt kábítószer, szeretkezés, minden szabad volt, minden elfogadott volt. És lassan elkezdtem dolgozni lakberendezőként.

%RIPOST%: Aztán jött a nagy áttörés. Megismerkedett John Lenonnal, és feleségével. Hogy történt?

H.S.: Amikor már saját irodám volt, egyszer csak besétáltak. John arra kért, hogy rendezzem be Yoko Ono otthonát. Akkor dolgoztam nekik először. Aztán később kialakult köztünk egy barátság. Általuk bekerültem az akkori művészeti elitbe, de valahogy mindig úgy éreztem, nem tartozom közéjük.

%RIPOST%: Emlékszik a napra, amikor John Lennont megölték?

H.S.: Persze… Johnnak és Yokónak akkor jött ki a közös lemeze, de a slágerlistán az ötödik helyen megállt. Aztán jött a hír, hogy meggyilkolták Johnt. Fogtam a fejem, képes lenne Yoko ilyen kamu hírt gyártani, hogy a férje ne legyen depressziós, és a lemez sikeresebb legyen? De aztán kiderült, hogy sajnos ez valóság. Még aznap átmentem hozzá, és három hétig el sem mertem mozdulni mellőle, nehogy valami őrültséget csináljon.

%RIPOST%: A barátságukból szerelem lett, sokszor jártak együtt Magyarországon. Milyen volt vele az élet?

H.S.: Eleinte furcsa, nem tudtunk sehová se menni a paparazzók nélkül. Aztán a fotósok megszokták, hogy én nem szeretek szerepelni. Amikor egy pár lettünk, sokat gondolkoztam azon, milyen fura, hogy egy tragédiának kellett ehhez történnie. Yoko egyébként imádta Budapestet, vettünk is egy lakást. Én már sikeres emberként nagyon vágytam egy budai otthonra. Erre ő mondta, hogy bolond vagy, a csúnya Pestet akarod látni? Nézzük inkább az erkélyről a gyönyörű Budát, hallgattam rá. Nagyon szép közös életünk volt. De amikor az ő gyereke kirepült a fészekből, azt vettük észre, hogy már nem tudunk miről beszélgetni, így külön utakon folytattuk. Engem eléggé megviselt a dolog, még pszichiáterhez is jártam. Egy darabig még tartottuk a kapcsolatot telefonon, de mára már egyáltalán nem. Ennek így kellett lennie, így is hálás vagyok a sorsnak!