
Végsõ nyugalomra helyezték a tragikus hirtelenséggel elhunyt Aradszky Lászlót.
Teljesült özvegye, Éva asszony kívánsága: sárgaliliom borította be a Szent István-bazilikát. De most, hogy lement a temetés, Aradszky László felesége nem tudja, mi lesz vele. A búcsúsztató szervezése egy kis időre elvonta a figyelmét a fájdalmáról.
![]()
„Szép volt a szertartás, ha lehet egyáltalán ilyet mondani”
– sóhajtott nagyot Éva asszony.
„Koós János beszéde igazán megindító volt, de tartanom kellett magamat. Mint ahogy Laci halála után is, amikor szerveztük a temetést. Így visszagondolva, mintha ott sem lettem volna, sokkos állapotba kerültem. Csodálatos éveket töltöttünk együtt és annyi mindenen mentünk keresztül. Jón is és rosszon is, de mindig ott voltunk egymásnak."
![]()
"Még bele sem merek gondolni, hogy mi lesz ezután.
"Eddig a temetés körüli teendők lefoglalták a gondolataimat, meg ápolom majd Laci emlékét, de a hétköznapokban nem tudom, mi lesz. Már semmi nem lesz olyan, mint volt. Nem tudom, mennyi időbe telik, amire fel tudom dolgozni Laci elvesztését, egyáltalán fel lehet-e ezt dolgozni. Talán sosem múlik el a fájdalom.”
Vasárnap délelőtt a család elment egy másik, számukra fontos helyre. Hogy hová, megtudhatod a %RIPOST% napilap hétfői számából! Keresd az újságárusoknál!







