Több év után ismét komoly ostrom alatt a déli határ

Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) szerint január és május között mintegy 86 420 illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 82 százalékkal több, mint a tavalyi év első öt hónapjában. Az EU-ba vezető legaktívabb migrációs útvonalak között a nyugat-balkáni volt a legkiemelkedőbb, ahol 167 százalékos növekedés mellett 40 675 illegális határátlépést jegyeztek fel. Ez az EU határain regisztrált összes eset felét teszi ki. Májusban mintegy 12 ezren próbáltak ezen az útvonalon az EU területére jutni, számuk a múlt év azonos hónapjához képest megkétszereződött.

Egyre durvább támadások érik a rendőröket

Június közepéig megháromszorozódott a hazánkba érkező migránsok száma tavalyhoz képest. Január óta több mint 90 ezer illegális bevándorlót és 660 embercsempészt fogtak el Magyarországon. Április közepétől hetente 5-6 ezer migránst állítanak meg döntő részben a déli határnál. A migránsok támadják és fenyegetik a határt védő rendőröket és katonákat. A Magyarország Kormánya Facebook-oldalán közzétett felvételein is látszik, hogy a migránsok felfegyverezve, létrákkal próbálnak meg a magyar határkerítésen átjutni.

Folyamatosan érkeznek a migránsok Szabadkára

Szabadkán csapatokba verődve tanyáznak az illegális bevándorlók, mindenhol ott vannak, ellepték az utcákat. Jelentősen, 20 százalékkal nőtt a számuk az elmúlt hónapokban. A helyiek szerint tarthatatlan a helyzet.

Hatalmas károkat okoztak a kelebiai hétvégi házakban. Beköltöztek az épületekbe, tönkretették a bútorokat, kiürítették és teljesen lelakták. Egyáltalán nem tetszik, azt gondolom, hogy ezek az emberek mindenre elszántak

 – mondta egy helyi szerb nő az M1 riporterének. A nagyjából valamivel több mint száz férőhelyesre tervezett szabadkai befogadóközpontban a migránsok elmondása szerint most legalább háromszázan vannak már. Akiket nem tudnak elszállásolni benn az épületekben, azok kinn az udvaron kapnak helyet, és ott töltik az éjszakát, illetve a nappalokat is.

A migránsok nem sokat időznek Szabadkán, néhány nap után taxik és embercsempészek viszik őket a magyar határhoz. „Négy létra kell, hogy átmásszunk a kerítésen. Ha sikerül átjutnunk a túloldalra, akkor gyalog megyünk tovább. Vár majd ránk egy autó, ami továbbvisz minket Olaszországba vagy Franciaországba” – mondta az egyik afgán migráns.

A határvédelem kiterjesztését kérik az osztrákok

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter arra figyelmeztet, hogy az embercsempészek megpróbálják kihasználni az ukrajnai háborút, és saját céljaikra fordítani a meneküláradatot.  Karner szerint soha nem volt olyan könnyű eljutni Európába, mint az ukrajnai válság kezdete óta. Ezért van szükség robusztus külső határvédelemre és belső határellenőrzésre. Karner az EU-tagországok belügyminisztereinek luxemburgi találkozóján kifejtette, a mozgás szabadságának biztosítása fontos, elengedhetetlen része az Európai Uniónak, de a biztonságot is szavatolnunk kell, ezért bizonyos helyzetekben szükség lehet az EU-n belüli határellenőrzésre is. Elmondta: ellenzi a „nyitott Európa” szlogen hangoztatását, az ugyanis véleménye szerint rossz üzenetet hordoz, és kedvez az embercsempészetnek.

Ismét százával érkeznek migránsok a tengeren át 

Pünkösd után több mint négyszáz migráns érkezett a német Sea Watch 3 és a Mare Jonio olasz civilhajó fedélzetén a szicíliai Pozzallo kikötőjébe. A migránsokat az ilyenkor megszokott protokoll szerint egészségügyi ellenőrzésnek vetik alá, többek között Covid-19 tesztet is végeznek rajtuk, azonosítják őket, majd először szicíliai migránsközpontokba kerülnek, később más olaszországi szálláshelyekre kerülnek. A Szicíliával szomszédos Lampedusa szigetén jelenleg 665 migráns van a 350 férőhelyes migránsközpontban, de pár nappal korábban a táborban ezren is voltak, néhány száz embert Szicíliába vittek át. Január elsejétől több mint 21 ezren érkeztek az olaszországi partokra, a tavaly ugyanezen időszakban mért valamivel több mint 15 ezerhez képest.  

A hollandok többsége nem kér a bevándorlókból

A holland lakosok mintegy kétharmada úgy véli, hogy a humanitárius vagy gazdaság okokból menedéket kérőknek a saját országuk körüli régiókban kellene menedékjogot kérniük, nem pedig Hollandiában – jelentette az NlTimes hírportál az Ipsos közvéleménykutató-intézet felmérésére hivatkozva. A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb válaszadó csakis az alapvető fontosságú feladatokat ellátó migráns munkavállalókat engedné be Hollandiába.