tóth gabi
Az Európai Unió Bírósága hétfőn tárgyalja Magyarország megsemmisítési keresetét a jogsértő szavazatszámítással elfogadott Sargentini-jelentéssel szemben.
Tegnapi Facebook-bejegyzésében Varga Judit igazságügyi miniszter azt írta, reméli, hogy Brüsszel magára nézve is kötelezőnek tartja a jogállamisági elveket.
A miniszter felidézi, hogy 2018 szeptemberében szavazott az Európai Parlament az úgynevezett Sargentini-jelentésről, amivel a nemzetközi baloldal nyomást akart gyakorolni Magyarország bevándorlás politikájára. A képviselők 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazatot adtak le, amivel elfogadták a holland politikusnak a magyar jogállamiság helyzetéről szóló, végletekig elfogult, és hazug közhelygyűjteményét.
A 7-es cikket elindító határozat elfogadásához előírt kétharmados támogatottsághoz az összes leadott szavazat (693) kétharmadára, azaz legalább 462 igen szavazatra lett volna szükség. Az EP azonban önkényes módon úgy döntött, hogy a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, így azokat mellőzte a kétharmad megállapításakor – emlékeztet Varga Judit.
A miniszter rámutat, hogy az Uniós Szerződések, valamint az EP eljárási szabályzata és eddigi gyakorlata is egyértelműen Magyarországot igazolja. „Egy EP-képviselő három gombot nyomhat meg, azaz háromféle szavazatot adhat le: igen, nem és tartózkodás. Aki pedig nem akar szavazni, az egyik gombot sem nyomja meg vagy be se megy a terembe – és bizony ilyen EP-képviselő is akadt 2018. szeptember 12-én. Tudatos döntés volt ugyanis minden EP-képviselő részéről, hogy a háromféle szavazati lehetőség és a szavazógomb be nem nyomása közül melyiket választotta a nyilvános jegyzőkönyvben is rögzített voksolás során.”
Az EP jogértelmezése a tartózkodó szavazatot megfosztaná minden tartalmától és úgy tekintené, hogy a képviselő egyáltalán nem szavazott. Ez nemcsak a joggal és a józan ésszel ellentétes, de felveti a képviselői szabad mandátum korlátozásának kérdését is.
Varga Judit kijelentette, hogy határozott és erős jogi érvekkel készülnek a hétfői tárgyalásra.
„Bízom benne, hogy az uniós intézmények magukra nézve is kötelezőnek tekintik a jogállamisági elveket, köztük az eljárási szabályok átláthatóságát, amelyek tiszteletben tartását oly nagy lelkesedéssel kérik számon másokon. Az EU jogállamisági kezdeményezései szempontjából szerintem ez alapvető hitelességi kérdés.”