A jogállamiság ügyében vétózunk, ha kell

Varga Judit az unió következő, 2021-től érvényes hétéves költségvetéséről tartott miniszteri találkozó után magyar újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a finn elnökségnek nem sikerült elfogulatlan javaslatot benyújtania.

Több tagállam jelezte, hogy nem látják benne visszaköszönni a saját és a mások képviselte véleményeket, továbbá nem vették figyelembe a kohézió barátainak nevezett országcsoport kérését sem, amely az európai bizottsági tervezethez képest is a kohéziós források növelését kérte.

A javaslat a bizottságénál jóval kisebb főösszeggel számol a bevételi oldalon, ami Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésévet (Brexit) együtt jóval kevesebb forrást jelentene az uniónak. Nem kedvező az sem, hogy Magyarország sokkal kevesebb kohéziós forráshoz jutna, mint a mostani költségvetési időszakban. A javaslat tehát sem a befizetés, sem a kohéziós forrásokat tekintve nem elfogadható, nem jó alap arra, hogy politikai vita kezdődhessen arról – húzta alá.

Az igazságügyi miniszter azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötnék, és azt is, hogy a kohéziós forrásokból fedeznék a migránsok integrációját. A jogállamisággal összefüggésben elmondta, egyelőre nincs olyan tervezet, amely a kérdést „jogi biztonsággal szabályozná, ez pedig egyértelmű vétót jelent”.

Elmondta, a javaslat távolabb tolja az uniós költségvetés elfogadását, a szöveg ugyanis a nettó befizető országok érdekeit tartja szem előtt, valamint több tagállam érdekét sérti azáltal, hogy nem kíván közös nevezőt találni a különböző igények között.

Varga Judit tájékoztatása szerint a költségvetési javaslatról orientációs vita várható az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján.