HARCÉL
Az OECD (Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet) csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Azt vizsgálták, hogy a 45 tagországban milyen arányban jellemzõ, hogy heti 60 órát dolgoznak az emberek.
A PestiSrácok.hu írása szerint az összehasonlítás rendkívül aktuális, hiszen az ellenzék hetek óta “rabszolgalázadásban él” a törvénymódosítás miatt, amely lehetővé teszi, hogy egy évben önkéntesen, 400 órát túlórázhasson, aki akar. Az OECD statisztika szerint
a valóság azonban az, hogy Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint mi magyarok.
Az OECD kategorizálásában erős túlmunkát heti 60 órányi munkavégzés jelent, ami ugyebár napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több mint 20 százaléka ennyit dolgozik. 4-5 százalék közötti eredménnyel a középmezőnyt a haladó Nyugat, köztük Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália foglalja el.
Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD tagország közül az utolsók között kullog.
Igaz, a szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat, de a helyzet ma is hasonló, sőt. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak, akik dolgoznak.
AZ OECD-országokban dolgozó munkavállalók 5,1 százaléka átlagosan heti 60 órán keresztül dolgozik fő munkahelyén.
Az ellenzék által oly sokat emlegetett haladó, fejlett nyugat-európai országokban, amelyeknek szerintük a mintának kellene lennie Magyarország számára, háromszor, négyszer annyian dolgoznak heti 60, azaz napi 12 órát, mint mi, magyarok. Egyedül Észtországban, Lettországban, Litvániában és Oroszországban dolgoznak kevesebbet nálunk.
Az EuroStat adatai szerint átlagosan évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra. A munka törvénykönyvének módosításáról a KDFSZ (Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is úgy foglalt állást, hogy
a túlóratörvény lehetőséget teremt azok számára, akik több pénzért többet szeretnének dolgozni.
A kamara álláspontja kezdetektől fogva az, hogy amennyiben munkaadó és munkavállaló meg tud állapodni, legyen lehetőség a többletmunkára. A legtöbbünk életében ugyanis vannak olyan helyzetek, amikor szükség lehet többletjövedelemre. Sőt, cégvezetők jelezték a kamara felé, hogy a dolgozóik közül többen – az elérhető magasabb jövedelem miatt – keresik a hétvégi munkalehetőséget.
A KDFSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is elítélte a tüntetéseket, mert szerintük pártpolitikát kevertek az ügybe az ellenzéki pártok és jogellenes magatartásra buzdítják az embereket.
Ripost hírek
