Verekedés volt az öltözőben, nekiment a magyar szövetségi kapitánynak a gólkirály
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostRitkán utaztunk ideális körülmények között a labdarúgó-világbajnokságra. A magyar válogatott öltözője az 1962-es vb előtt például egy felbolydult méhkasra hasonlított.
A magyar válogatott a csehszlovákok elleni negyeddöntőben bukott el az 1962-es labdarúgó-világbajnokságon. A chilei viadal felvezetése nem volt ideális, ugyanis a csapat egyik legjobbja, Tichy Lajos a felkészülés során nekiugrott Baróti Lajos szövetségi kapitánynak. A közelgő világbajnokság előtt emlékezetes, illetve kevésbé ismert vb-sztorikat idézünk fel.
Két héttel az 1962-es chilei világbajnokság rajtja előtt a magyar válogatott május 15-én Torinóban a Juventus B csapata ellen játszotta utolsó felkészülési mérkőzését. Baróti Lajos szövetségi kapitány gyakorlatilag a vb-re szánt kezdőcsapatot küldte pályára – két héttel később a rancaguai vb-rajton egyetlen változást eszközölt, Göröcs János helyett Sándor Károly került az angolok elleni kezdőbe.
A magyar válogatott vb-felkészülése botrányba fulladt
A torinói felkészülési meccs jól indult, a 15. percben Albert Flórián betalált, a szünetben 1-0-ra vezettünk, de az öltözőben Baróti Lajos inkább kritizált. Azt kifogásolta, hogy a szögleteknél az alacsonyabb magyar játékosok vívták a fejpárbajokat, míg a magasabb labdarúgók a tizenhatoson kívül helyezkedtek. Könnyen lehet, hogy ez akkoriban visszatérő, rendszeres problémát jelentett, mert Baróti elvesztette a türelmét, és a szokásosnál élesebb, személyes támadást intézett a válogatott két sztárja ellen.
Nem tudom, hogy hányszor kell még elmondani, hogy az Albert és a Tichy, ez a két »Dreher-ló« szíveskedjék néha hátramenni a beívelt labdák kifejelése céljából...
– mondta élesen Baróti, aki ezzel a magyar futballtörténelem egyik legtöbbet emlegetett afférjának ágyazott meg. Dreher-lovaknak akkoriban a söröskocsik elé befogott állatokat hívták, és amíg a későbbi aranylabdás, Albert Flórián csendben tűrte a nem túl elegáns hasonlatot, addig az akkoriban már háromszoros magyar gólkirály Tichynél elszakadt a cérna. Kikérte magának a dolgot, felpattant, és
a szemtanúk szerint ingerülten Barótira támadt. A szövetségi kapitány eltolta magától Tichy arcát, aki erre még jobban bepöccent, megragadta a mestert, és rángatni kezdte. Ezt már a csapattársak sem nézték tétlenül, felugrottak, és szétválasztották a feleket.
Az ügy persze ezzel nem zárult le, jókora balhé lett belőle Torinóban. Baróti másnap úgy döntött, hazaküldi Tichyt, és nélküle utaznak a chilei vb-re. Előbb a játékosok próbálták menteni a helyzetet, kérlelték a szövetségi kapitányt, hogy gondolja meg magát, hiszen Tichy alapember, nagy szükség lenne a játékára. Hasztalan, Baróti nem enyhült. Akkora volt a baj, hogy az MLSZ elnöke, Barcs Sándor és Bozsik József Budapestről nem Chilébe repültek, hanem egyenesen Torinóba, menteni a helyzetet. Mire odaértek, tovább mélyült a válság, Baróti közölte velük, vagy ő megy a vb-re, vagy Tichy, mindkettő nem működik. Közben a Honvéd csatárát is „puhítani” kellett, mert duplán érezte sértve magát, nem elég, hogy lónak nevezte a kapitány, már a vb-re sem akarta őt elvinni. Végül sikerült megegyezni, kezet fogtak, mindenki elutazott a vb-re, Tichy játszott is, gólokat szerzett, de csak látszólag kötöttek békét a felek. Baróti és Tichy viszonya örökre megromlott.
Albert 2011-ben, Baróti 2005-ben, míg Tichy 1999-ben hunyt el.
