Schmuck Andor
Előfordult már, hogy egy ismerősünknek viccből mondtunk egy átkozódó mondatot, például, hogy „Menj a pokolba!”. Nem is gondolnánk, milyen következményei lehetnek…
A magyar az egyik legszebb és leggazdagabb nyelv a világon, így nem véletlen, hogy rengeteg olyan szót vagy mondatot tartalmaz, amelyek elsőre tréfásnak tűnnek, ám valójában nagyon veszélyesek lehetnek - írja a Fanny magazin. De mégis mitől lehetnek ártalmasak?
Egyes kifejezések akár átoknak is minősülhetnek, ha olyan hangsúllyal mondjuk ki őket, vagy az illető, akinek szánjuk, nincs megfelelő lelkiállapotban van, esetleg olyan a holdfázis, ami által a negatív energia könnyebben megvalósul. Sőt akkor is káros lehet energetikailag, ha az adott személyen átok vagy rontás van, netán egy entitás is lehet rajta, ezáltal a negatív energia erőt ad annak a szónak vagy mondatnak
– kezdi Iszet boszorkány, főpapnő és mágus.
Minden esetben visszaüt!
Előfordulhat, hogy valaki ezekkel a kifejezésekkel szándékosan, alattomosan szeretne így ártani egy haragosának, hiszen azt gondolja, hogy úgysem fog visszaütni rá ez a fajta átok. Ám ez tévedés! Ugyanis tudatosan mondta ki az adott dolgokat, méghozzá rossz szándékkal, és ez minden esetben visszaüt
Hárítsuk el, ha nekünk szól!
Mi van akkor, amikor nekünk mondanak poénból olyan szót vagy mondatot, aminek negatív töltete van? Mit tehetünk annak érdekében, hogy véletlenül se legyen negatív hatással az életünkre? Bármennyire is furcsán hangzik, de a szláv mágiában létezik a „Kőnek legyen mondva!” kijelentés, amit gyakran használnak elhárítás céljából negatív töltetű szavakra, vagy olyan gondolatokra, amelyekről úgy gondoljuk, hogy az számunkra ártó lehet. Ezt magunkban és határozottan kell kimondani abban a pillanatban, amikor meghalljuk a nekünk szánt ártó mondatot, mert csak akkor lesz hatásos.
A kicsiknek is árthatnak
Nagyon sok esetben a szülők kedvességből mondanak a gyerekre olyat, hogy kis gengszter, ördögfióka, rosszcsont, és ehhez hasonló negatív jelzőket. Ezek nagyon negatív hatással vannak a kicsik energiájára, mégpedig olyan formában, hogy viselkedési problémákat okozhatnak vagy sűrűn lebetegszik a gyerek. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy amint kiejtik a szülők ezeket a szavakat, akkor rögtön megtörténik, hanem fokozatosan történik, ha több alkalommal is elhangzanak.
Mégis, mik azok a mondatok, amelyek elsőre viccesnek hangzanak, de mégis vigyázni kell velük?
Például: „Vigyen el a rosseb!”, „Vigyen el egy talicska ördög!”, „Egyen meg a fene!”, „Menj a pokolba!”, „Olyan csúnya, hogy a bányából a szén magától feljön.”, „Nyavaja törje ki!”, „Üsse meg a guta!”, „A föld nyíljon meg alatta!”. Vagyis mindig fontos, hogy jól gondoljuk meg, mit szánunk poénnak, mert egy ártatlanul tűnő kijelentés is sokat árthat, hiszen a gondolatainknak és szavainknak valóban teremtő ereje van.