kulcsár edina
A jövő már itt van a levegőben.
A mitológiai Ikarosz óta töretlen vágya az emberiségnek a repülés. Már a 18. században sikerült hőlégballonnal a magasba emelkedni, ezt követték a léghajók, amiknek a Hindenburg katasztrófája jelentette az utolsó kenetet, de azután a múlt században repülők hasították keresztbe-kasul az eget. Ugyanakkor a környezetvédelem és a benzinmizéria miatt is egyre több gyártó érzi úgy, hogy nem ez a jövő útja. A világ legnagyobb utasszállító repülőgépe, az Airbus A380-as például egy New York–San Fransisco járat során utasonként 2-3 tonna széndioxidot juttat a levegőbe, ami 3500 autó légszennyezésének felel meg.
Talán még korai lenne temetni a hagyományos légi közlekedést, de az biztos, hogy a fejlesztők egyre újszerűbb megoldásokon gondolkodnak. Ezek egy része valóban scifibe illő: repülő autók, hátizsákként magunkra ölthető jet packek és emberszállító drónok, másik részük valamivel földhözragadtabb, ezekben csak a jelenlegi környezetszennyező hajtást váltanák le karbonsemleges megoldásokkal. Nézzük, ki mit kínál!
Az Airbus számára fejlesztő brit Rolls-Royce nemrég hajtotta végre első sikeres tesztjét hidrogénnel működtetett repülőgép-hajtóművel. És hogy még a hidrogén is minél inkább környezetbarát legyen, azt is szél- és árapály-energiával állították elő. Szeptember végén felszállt a világ első, tisztán elektromos meghajtású repülője. Az izraeli Eviation Aircraft gépe nyolcperces bemutató repülése során 1066 méter magasba jutott. S bár ez a röpidő igencsak röpke, a cég szerint teljes töltöttséggel a gép 2 óránál tovább is a levegőben tud maradni, így akár 800 kilométer megtételére is képes.
A Boeing a NASA megbízásából kezdett el dolgozni az X-48B kódjelű repülőgépen, amelynek nemcsak a szárnyai, de a teste is felhajtóerőt termel. Ennek pilóta nélküli tesztpéldánya már túl van a századik repülésén. A Locked Martin mérnökei által tervezett Supersonic Green Machine pedig nevéhez méltón egyrészt a Concorde után az első szuperszonikus sebességű utasszállító lenne, másrészt ezt zöld módon, vagyis 75 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással érné el. Mac Byers angol tervező jóvoltából megjelent az égi bálna koncepciója is, amelynek intelligens tetőablakai napelemként is szolgálva biztosítanák a zöld meghajtást.
A repülésben a legnagyobb üzemanyag-igényű rész a felszállás. A Horizon System ezt próbálná meg kiküszöbölni oly módon, hogy az utasok metrószerelvényhez hasonló kocsikban foglalnának helyet, és a repülőgép ezeket a szerelvényeket kapná fel a földről, a leszállás és az újrastartolás megspórolásával.
Az angliai Coventry városában 2022 tavaszán megnyitották a világ első olyan repülőterét, amely a függőleges le- és felszállásra képes légitaxik központja lehet. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) már megkezdte az ilyen járművek engedélyeztetését. Reményeik szerint az új technológia már a 2024-es párizsi olimpiai játékokon debütálhat. A Transition névre keresztelt első ilyen kocsit kiállították a New York-i autószalonon, sőt, már rendelkezik olyan alvázszámmal, amivel forgalomba lehet hozni.
A leginkább futurisztikusnak a Lift Aircraft Hexa drónos megoldása tűnik, amely 18 rotorjával negyed órán át képes utasát a levegőben tartani, ráadásul a kezelése sem lehetne egyszerűbb: mindössze egy joystick és egy iPad kell hozzá. Mondjuk 100 méternél magasabbra nem lehet vele repülni, és lakott területek fölött – akárcsak más drónokat – ezeket is tilos használni, a fő gondot mégis inkább az ára jelentheti, mivel egy ilyen kütyü mintegy 50 millió forintnak megfelelő összegbe kerül.
Bár a dróntechnológia újszerűnek tűnik, alapvetően a helikopter-meghajtáson alapul. Itt, Magyarországon, az első helikopter tervezője, Asboth Oszkár hazájában pedig már olyan előrehaladott stádiumban vannak az embert szállító drónokkal folyó kísérletek, hogy a miskolci ByeGravity Zrt. most fejleszti a sorozatgyártásra alkalmas modellt. Az alapot a Bay Zoltán Kutatóintézet Flike prototípusa adja, amely már 2015-ben sikerrel repült.