tóth gabi
A bántalmazás nemcsak fizikai formában lehet jelen. Figyelj a jelekre, hogy idõben léphess!
Bántalmazás kapcsán legtöbbször a fizikai erőszakra gondolunk elsőként. A kapcsolatokban azonban létezik az agressziónak egy másik, nagyon is elterjedt formája. Ez pedig a verbális bántalmazás. Ennek ugyan nincsenek látható nyomai, mégis rendkívül veszélyes, főképpen azért, mert
gyakran észrevétlenül, fokozatosan alakul ki, az érintettet szinte megsemmisíti,
sajátosságai miatt pedig sokáig szinte észrevehetetlen marad. A lelki terror a kapcsolatok egyik legkártékonyabb és legalantasabb formája, a bántalmazott önbecsülésének, önértékelésének, identitásának szinte teljes eltörlése a cél.
Milyen személyiség, aki bántalmaz?
Szakértők szerint a bántalmazó jellemzően éretlen, önmagában bizonytalan, labilis személyiség. Kisebbrendűségi komplexusát úgy igyekszik leküzdeni, hogy partnerét a saját szintjére, pontosabban annál mélyebbre rántja. Párjának elbizonytalanodása, meggyengítése azt az illúziót adja a bántalmazónak, hogy végre kezében tartja a dolgokat és végre övé az erő és a hatalom. Így saját komplexusai is átmenetileg kisebbnek tűnnek a saját szemében.
Mik a bántalmazás szintjei?
A terror többnyire észrevétlenül alakul ki, éppen ezért igazán alattomos és veszélyes. A kezdeti viták és összezörrenések során eleinte még akár meghatónak is tűnhet a bántalmazó érzékenysége. Feldúlt érzelmeit betudhatjuk az irántunk érzett szenvedélynek. Amint ráérez a bántalmazó a módszer sikerére, egyre gyakrabban és erőteljesebben bonyolódik vitákba, hamarosan odáig jut, hogy már
az általa gerjesztett feszültség és veszekedések miatt is partnerét okolja, aki így még jobban elbizonytalanodik saját magában.
Torz világlátását saját maga is elhiszi, igazáról és sérelmeinek jogosságáról teljes mértékben meg van győződve, szerencsés esetben annyira, hogy a kapcsolatnak végül ő maga vet véget. Rosszabb forgatókönyv, ha a kapcsolat életben marad, agressziója még további károkat okoz, esetleg a tettlegességig fajul.
Mit tesz a bántalmazottal az agresszió?
A fokozatosan és egyre erősebben fellépő agresszió, a manipulálás és a verbális erőszak az áldozatot egyre tanácstalanabbá, feszültebbé és bizonytalanabbá teszi.
Korábban magabiztos és erős emberek is azon kapják magukat, hogy kételkedni kezdenek saját értékükben, cselekedeteik helyességében, szerethetőségükben.
A kialakult feszültségért saját magukat hibáztatják, kétségeket éreznek döntéseikben. A folyamat gyakran öngerjesztő: a folyamatos hibáztatás és feszültség hatására az áldozat valóban hibákat követ el, ezek pedig csak még tovább igazolják önmaga és a bántalmazó számára is alkalmatlanságát.
Az áldozatok saját értéktelenségük és hibáztatásuk miatt szinte képtelenek arra, hogy a kapcsolatból önmaguktól kilépjenek, ezzel pedig további terrornak teszik ki magukat. Amennyiben a szakítás megtörténik, és a kapcsolatnak partnerük vet véget, úgy hosszú távon mindenképpen nyernek a döntéssel, számítani lehet viszont rá, hogy sokáig hurcolják azt az érzést, hogy végső soron a kudarcért ők a felelősek és ők azok, akik értéktelenek.
Mik a bántalmazás leggyakoribb formái és jelei?
Ellenkezés – egy kapcsolatban normális, hogy a felek nem mindenben értenek egyet. Feltűnő viszont, ha a partner szinte bármilyen helyzetre azonnal ellenkezéssel reagál, ártatlannak tűnő szituációkban is gondolkozás nélkül elveti partnere véleményét, álláspontját vagy akár szakértelmét.
Személyeskedés – viták során a bántalmazó nem a tisztázandó konfliktusra koncentrál, hanem partnere személyiségjegyeit vonja bele a vitába általános kritikákat fogalmaz meg, jelzőket aggat rá („túlérzékeny vagy”, „mindent túlreagálsz”, „türelmetlen vagy”, „idegesítő vagy”, „sosem érted a viccet” stb.)
Kontroll nélküli düh – a terror során a bántalmazó képtelen féken tartani indulatait, haragját és dühét. Képes akár órákon keresztül olyan veszekedésekbe bonyolódni, jellemző eszköze a káromkodás, a cinizmus, nem ritkán tárgyakat is felborít.
Képtelenség a megbocsátásra és elengedésre – a bántalmazó kifejezetten őrizgeti és ápolja korábbi sérelmeit. Ezzel formál magának önmaga előtt is jogot arra, hogy további agressziót alkalmazzon.
Lekicsinylés – gúnnyal, becsmérlő viccelődéssel, lekicsinylő jelzőkkel ruházza fel partnerét, ezeket akár mások előtt is szívesen használja. Saját értékítélete szerint teljesen helyénvaló, ha partnerét úgy mutatja be ismeretlen társaságban, hogy „ő itt a feleségem, könyvelő, együtt szoktunk úszni járni és imád hisztizni”.
Hibáztatás – a bántalmazó a hibát szinte kivétel nélkül a másikban keresi, önvizsgálatra képtelen. A másik felelőssé tétele olyan alapvető számára, hogy akár még emlékeit is ennek megfelelően alakítja, utólag képes a történtek meghatározó elemeit is újraírni, ezt pedig a másikkal is elhitetni
Tagadás – a bántalmazó nemcsak saját hibáit tagadja, de saját felelősségét és viselkedésének eredményét is vitatja. Mivel világképében a problémákról kizárólag a másik fél tehet, ezért természetesen tagadja azt, hogy ő károkat okozna, netán bántalmazna.
Bántalmazó kapcsolatban élsz? Tesztünk segíthet kideríteni!
Válaszold meg magadnak őszintén, igazak-e rád az alábbi állítások.
Gyakran vagy feszült, és félsz attól, hogy párodat felidegesíted, felbosszantod.
Úgy érzed, hogy túl sok hibát követsz el, de hiába igyekszel orvosolni ezeket, partnered csak még újabb hibákkal szembesít.
Gyakran tépelődsz azon, vajon mi lehet a baj veled, mit és miért rontasz mindig el.
Amikor megkísérled saját problémáidat megbeszélni, azon kapod magad, hogy rendszeresen nem juttok számodra megnyugtató és kielégítő következtetésre, sőt inkább párod sérelmeire terelődik a szó.
Szinte soha, vagy egyáltalán nem kapsz partneredtől pozitív, szóbeli megerősítést, kedvességet, bókot – kritikát ugyanakkor igen.
Nem tudsz olyan helyzetre visszaemlékezni, amikor képes lettél volna azt mondani párodnak, hogy „Fejezd ezt be!” vagy „Hagyd abba!”.
Gyakran nem a konkrét problémáktól vagy feszült, hanem attól az érzéstől, hogy nem érzed magad boldognak és alkalmatlan vagy arra, hogy párodat boldoggá tedd.
Partnered visszajelzései alapján úgy érzed, egyszerűen képtelen vagy megértetni vele, mi az, ami számodra fájdalmat jelent és problémát okoz.
Rendszeres veszekedéseitek azzal érnek véget (függetlenül a kiindulóponttól), hogy igyekszel párodat megnyugtatni és megbékíteni.
Ha úgy érzed, leírásunk saját helyzetedre illik, tesztünk során pedig több, mint a kérdések felére igennel válaszoltál, fordulj szakember vagy barátok segítségéhez! Vedd komolyan a téged érő bántalmazást, mielőtt még további, marandó károkat szenvedne önértékelésed és önbecsülésed!