7 hónapja

Tihanyban rejtett gyógyító erők munkálkodnak

Magyarország egyik legszebb települését az ókorban kelták, majd rómaiak lakták, akik nem egy természeti jelenségnek tulajdonítottak gyógyító erőt.

A kelták bizonyítottan lakták a Dunántúlt, így a Balaton környéki területeket is. Zánkán és Tihanyban is fellelhetők még olyan földsánc erődök nyomai, amelyeket a keltáknak is tulajdonítunk. Tihany az ókor nagy részében még sziget volt, amit csak jóval később, feltöltéssel alakítottak félszigetté. Az elhatárolt terület több törzs lakóhelye volt egészen a honfoglalásig: a kelták mellett illírek és avarok is letelepedtek itt, de a környéket kedvelték a rómaiak is.

Fotó: Utisúgó, Tihany


Egykor vulkán volt a település, ma energiavonalak futnak át rajta

A gyógyító hatás eredetét kutatva egészen a földtörténet korai szakaszáig kell visszanyúlnunk: ekkoriban Tihany még vulkanikus terület volt, amiről a két kráterből kialakult Külső-tó és Belső-tó, valamint a még ma is látható gejzírkúpok árulkodnak. Ezek ásványi anyagban gazdag, forró vizű források voltak, amelyek az évezredek során kúpokat raktak le, és némely esetben egész magas tornyokat alkottak. A tihanyi gyógyító energia a hívők szerint részben a vulkanikus erők megmaradt energiáira épül. Tihany egyik legszebb kilátással rendelkező szállodája az Echo Residence All Suite Hotel a Kopaszhegyen, az energiavonalak közelében épült.
Mert van a településnek még egy különlegessége: itt is keresztülfutnak a földet behálózó, úgynevezett Szent György energiavonalak, amelyeket a föld mágnesessége alakított ki. Számos tudós szerint ezeken a vonalakon épültek ki a múlt nagy társadalmai, így Szent György-vonalon találhatók például a Gízai piramisok, a Stonehenge, Machu Picchu, Európa dolmenjei, sétáló kövei, de számos jeles keresztény templom és katedrális is.

Nem véletlenül települt ide I. András király, a Tihanyi Apátság alapítója, valamint a felesége meghívására érkezett kijevi szerzetesek sem, akik itt építettek sziklalakásokat maguknak –ezek a barátlakások a mai napig megtekinthetők.

„Az ókor társadalmai fogékonyabbak voltak a spiritualitásra és használták a gyógyító energiákat, amíg a középkori kereszténység bigottsága el nem homályosította a tudás nagy részét. A jelen embere fedezte fel újra mindazt, amit őseink a hasznukra fordítottak. Talán ma éli igazán reneszánszát a spiritualitás, a gyógyító energiák, a pozitív tudat.” – derül ki Tömösváry Zsigmond Pelso legenda című könyvéből.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!