Szörnyű hír érkezett az óceánokról, mi lesz ennek a vége?

"Az üvegházhatást okozó gázok által csapdába ejtett hő több nemzedéknyi időre fel fogja melegíteni a bolygót" - tette hozzá.
A WMO más csúcsokat is kiemelt: 2021-ben a szén-dioxid és a metán légköri aránya felülmúlta a korábbi rekordokat.
A globális átlaghőmérséklet tavaly 1,11 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakban mért átlagnál. Becslések szerint ha ez meghaladja az 1,5 Celsius fokot, akkor a felmelegedés hatásai drasztikussá válnak.
A változásokat az óceánok is megsínylik: a víztömegek nyelik el a Föld összegyűjtött hőjének mintegy 90 százalékát, és az emberi tevékenységből származó szén-dioxid 23 százalékát.
Az elmúlt húsz évben sokkal gyorsabban melegedtek az óceánok, és a tendencia várhatólag folytatódik - olvasható a jelentésben. Ezt a változást évszázadok alatt lehet csak megfordítani - vélik a szakértők.
Az óceánok ma savasabbak, mint az elmúlt 26 ezer évben bármikor, mert több szén-dioxidot nyelnek el a légkörből. Emellett a tengerszint 4,5 centiméternyit emelkedett az elmúlt évtizedben. 2013 és 2021 között az éves emelkedés több mint kétszerese volt az 1993 és 2002 között mértnek.

António Guterres ENSZ-főtitkár "szomorú panaszáradatnak" nevezte a jelentést, amely az emberiség kudarcos próbálkozásainak következményeit sorolja. Hozzátette: "a globális energiarendszer hibás, és egyre közelebb sodor minket a klímakatasztrófához".
A főtitkár rámutatott: miközben a megújuló energiaforrások költsége jelentősen csökkent, komoly akadályok - egyebek között szellemi tulajdonjogi korlátozások - gátolják széleskörű elterjedésüket. Guterres felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gördítse el ezeket az akadályokat a zöld technológiák elterjedésének útjából. A főtitkár ezt ötpontos tervvel kívánja előmozdítani.
"Miközben az emberek szenvednek a magas üzemanyagárak miatt, az olaj- és gázipar milliárdokat kaszál a torzult piacon" - kifogásolta Guterres. "Ennek a botránynak véget kell vetni" - szögezte le a portugál politikus.

Savasodás

A hő elnyelése mellett az óceánok megkötik a szén-dioxidot is. Minél több szén-dioxid kerül a légkörbe, annál többet kötnek meg belőle az óceánok, ahol a vízzel reakcióba lépve szénsavat termel, savasodást okozva. Az óceánok több mint egynegyedét nyelték el annak a szén-dioxid-mennyiségnek, amely 1750 óta az emberi tevékenységek következtében a légkörbe került.

Az óceánok savasodása történelmileg összekapcsolódik mind az öt, a Földön bekövetkezett nagy kihalási eseménnyel. Napjainkban a savasodás százszor gyorsabban zajlik, mint bármikor az elmúlt 55 millió évben, és előfordulhat, hogy a fajok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni ehhez.

A savasodás többféleképpen gyakorol hatást a tengeri életre. Például a korallok, kagylók, osztrigák és más tengeri élőlények, amelyek kalcium-karbonát mészvázakat építenek, több idő alatt építik fel a mészhéjat vagy mészvázat a tengervíz pH-jának csökkenése miatt. A tengervíz pH-jának az emberi tevékenység miatti csökkenése tehát teljes tengeri ökoszisztémákat befolyásolhat.

Holtzónák

Az óceánok hőmérsékletének emelkedése felgyorsítja az élőlények anyagcseréjét és oxigénfelvételét, ami viszont csökkenti a vizek oxigénkoncentrációját. Ez végső soron az óceán egyes részeit a tengeri életre alkalmatlanná teszi.

A tengerben lévő oxigén kimerülhet a vízbe kerülő tápanyagok következtében is. Például az esővel mezőgazdasági műtrágyából származó tápanyag kerül a tengerbe. A tápanyagokkal, például nitrátokkal és foszfátokkal való ilyen feldúsulás természetes módon is bekövetkezhet, de a tengerekben található tápanyagok mintegy 80%-a szárazföldi tevékenységből, például szennyvízből, ipari és települési hulladékból, valamint mezőgazsági öntözővízből ered.

A fennmaradó rész döntően nitrózus gázok kibocsátásából származik, amely a közlekedés, az ipar, az energiatermelés és a fűtés során a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor következik be. Európa azon részein, ahol a csapadék és a hőmérséklet növekedését az éghajlatváltozás okozza, a tápanyag feldúsulásának hatásai még súlyosabbak.

A víz tápanyaggal való feldúsulása egy eutrofizációnak nevezett folyamathoz vezet, ami a növények túlzott növekedését okozza. Amikor ez a tengerben történik meg, létrehozza az úgynevezett algavirágzást. A vízinövények nagyobb mértékű légzése, majd esetleges pusztulása és bomlása oxigént von ki a vízből. Ez oxigénhiányt és végső soron oxigénhiányos területeket vagy „holtzónákat" hoz létre, ahol oxigénigényes (aerob) élet már nem lehetséges.

Ilyen holtzónák figyelhetők meg Európa részben zárt tengereiben, például a Baltitengerben és a Fekete-tengerben. A Baltitenger vízhőmérséklete körülbelül 2°C-kal emelkedett a múlt évszázadban, ami hozzájárult a holtzónák növekedéséhez. A holtzónák előfordulása a világon az 1900-as évek közepe óta minden évtizedben a kétszeresére emelkedett. Sajnálatos módon, még ha az európai tengerekbe irányuló tápanyag-kibocsátást azonnal meg is szüntetnénk, a már kibocsátott tápanyagok még évtizedekig további holtzónákat hoznának létre, mielőtt a tengerek eredeti állapotukat visszanyernék.