930 árvával, félárvával vette fel a kapcsolatot a Regőczi Alapítvány

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita részt vett a váci Regőczi-kápolna ünnepi szentmiséjén. Herczegh Anita az ezt követően tartott beszédében kiemelte: a kápolnában jelen vannak olyanok, akik Regőczi atyát személyesen ismerhették, és olyanok, akik Covid-árvák, akiket a róla elnevezett alapítvány segít. Az atya életútjának felidézése nem is történhetne méltóbb környezetben, hiszen a váciak ismerik élete legfontosabb állomásait: a hadiárvák gondozását, a templomok, árvaházak építését, a koncepciós pereket, a börtönévek megpróbáltatásait, valamint a mindvégig töretlen hitét, segítőkészséget és önzetlenséget – fogalmazott. Felidézte: amikor tavasszal elhatározták, hogy alapítványt hoznak létre a koronavírus-járványban árvává lett gyermekek segítésére, sokat gondolkodtak a megfelelő név kiválasztásán, és amikor felmerült Regőczi atya neve, rögtön tudták, hogy csak ő lehet a névadó, mert ő a példaképük. Hangsúlyozta: az alapítvánnyal arra vállalkoztak, hogy személyre szabott, hosszú távú segítséget adjanak az árváknak, amíg önálló útra lépnek, szakmát vagy egyetemi végzettséget szereznek. Kitért rá: kidolgozzák a folyamatos havi támogatások feltételrendszerét, hogy kiszámítható segítséget nyújtsanak, továbbá más intézményekkel, alapítványokkal is együttműködnek. Herczegh Anita elmondta: sok tragikus történet van, és az elmúlt több mint másfél évben sokszor lehetett érezni, hogy nincs befolyásunk az események alakulására, tehetetlenek vagyunk. Regőczi atya élete a tettekről szólt, arról, hogy nem elég meglátni a problémát, sajnálkozni, és a mélységes együttérzés sem elegendő, azonban nincs lehetetlen, ha összefogunk – jelentette ki. Regőczi Istvánt (1915-2013) 1943-ban szentelték pappá. Pesterzsébeten lett hittanár és káplán, majd Vácra került, ahol templomot épített és gyermekotthont alapított. 1949-ben az árvaházat feloszlatták, őt letartóztatták, és 1953-ig Kistarcsára internálták. 1992-ben került vissza Vácra, ahol a fegyház lelkészeként dolgozott. 1992-ben Vác városa díszpolgárrá választotta. Több könyvet írt flamand és magyar nyelven. Áder János köztársasági elnök és felesége 2021-ben létrehozta a Regőczi István Alapítványt azzal a céllal, hogy hosszú távú és személyre szabott gondoskodást biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik a világjárvány idején elvesztették egyik vagy mindkét szülőjüket. Herczeg Anita korábban az Origonak így nyilatkozott: Mikor döntöttek úgy, hogy létrehozzák a koronavírus-járványban árván maradt gyerekek megsegítését szolgáló alapítványt? A koronavírus-járvány során folyamatosan szembesültem azzal, hogy napról napra egyre több gyermek maradt árván. Azokban a hetekben a járványról való beszélgetés volt a középpontban a férjemmel, barátokkal, ismerősökkel. Ekkor kezdtünk el gondolkozni azon, hogy ez a tragédia vajon hány családot érinthet – nem sokkal később kaptam a hírt, hogy 500 gyermek maradt árván. Ez egy mellbevágó szám volt. Ekkor döntöttünk úgy, hogy egy önálló szervezetre van szükség. Ez lenne a legjobb módja annak, hogy segítséget nyújtsunk az önhibájukon kívül nagy bajba sodródóknak. Ilyen sok gyermeknél kiemelt, speciális segítségre van szükség. Ekkor történt meg az elhatározás, majd a bejelentés. Sajnos mire az alapítványt bejegyezték, addigra ez a szám 800 főre nőtt, és 500 család lett érintett. Nagyon fontos látni, hogy a puszta számok mögött egyéni sorsok, tragédiák vannak. Amikor az alapítvány létrehozásáról a döntés megszületett, akkor még kisebb feladatra gondoltunk – de az élet másként alakította. Mindez csak megerősítette bennem, hogy egy nagyon jó döntés született. Erről a súlyos problémáról először mi is csak sajtóból értesültünk. Az alapítvány nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, mint az érintett államigazgatási szervek, akik kezelik ezeket az adatokat. Az 500 család sok száz egyéni élethelyzetet takar. Van, ahol hat gyermek maradt árván, de jobb helyzetben vannak, mint egy kétgyermekes család, ahol csak az egyik szülő halt meg. Olyan példát is tudok mondani, hogy valahol mindegyik felmenő meghalt, és a hat árván maradt gyermekből csak kettő kiskorú van. Jól látszik tehát, hogy az alapítványnak nem univerzális megoldásokat kell nyújtania, hanem minden egyes helyzetet alaposan meg kell ismernie, és annak fényében kell dönteni a segítség mértékéről és pontos formájáról. Miért éppen Regőczi István nevét vette fel az alapítvány? Olyan személyt kerestünk, aki kifejezi az alapítvány célját. Regőczi István katolikus pap az egész élete során gyűjtötte maga körül az árva gyermekeket. Hajlékot és élelmet adott mindazoknak, akiket befogadott. Igazi példakép az árvákkal foglalkozó szervezetek számára! Elkezdődtek a tárgyalások a hazai karitatív szervezetekkel: a Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, az Ökumenikus Szeretetszolgálattal, a Katolikus Karitásszal, a reformátusokkal és a baptistákkal egyeztettünk. A cél, hogy az ő szervezetrendszerük segítségével érjük el azokat, akiknek a legnagyobb segítségre van szükségük. Nekik már van tudásuk arról, hol vannak olyan családok, ahol gyermekek árván maradtak. Mindezek mellett leülünk a gyermekjóléti és családsegítő központok vezetőivel is. A már meglévő hálózatokra alapozva kívánjuk működtetni az alapítványt, hogy ne kelljen egy teljesen új szervezetet létrehozni. Később sem szeretnénk egy országos hálózatot, mert nem akarjuk, hogy a támogatók által felajánlott pénz a szervezet működtetésére menjen el. A cél, hogy 100 forintból 100 forint jusson az árva gyermekeknek. Mekkora az érdeklődés a civil szereplők részéről? Nagyon sok felajánlás érkezett, a nagyvállalkozók, cégek főként anyagi támogatást ajánlottak fel. Az alapítvány számára igazán hasznos segítséget persze az jelent majd, ha nemcsak most, hanem később is rendszeres támogatást kapunk. Úgy tervezzük, hogy az alapítvány két évtizeden keresztül működik: a most árván maradt csecsemőket egészen felnőtté válásukig szeretnénk segíteni, támogatni. Az igazán jó megoldás, ha hosszú távú támogatókat találunk.