1938 óta nem volt ilyen esemény Magyarországon

Magyarország 1938 után másodszor ad otthont a rendezvénynek. Az eredetileg 2020-ra tervezett kongresszust a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani egy évvel. Az előadásokat, szentmiséket, szentségimádásokat, körmenetet és számos más lelki és kulturális programot felvonultató világesemény célja az eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítése.

A megnyitó ünnepség vasárnap délután a Hősök terén kulturális műsorral kezdődik, majd szentmisével folytatódik, amelynek főcelebránsa Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lesz.

A rendezvénysorozat kiemelt programja a Kossuth téren jövő szombat délután bemutatandó szentmise, amely után a hívek gyertyás menetben vonulnak majd a Hősök terére. A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezeti. A szentmise előtt beszédet mond I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka.

Erdő Péter a rendezvénysorozat programfüzetében olvasható köszöntőjében úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány után „fokozatosan visszatérünk egy elevenebb, nyitottabb élethez, ha úgy tetszik, a normalitáshoz. De ne onnan kezdjük, ahol abbahagytuk! (...) Vegyük észre, mi a lényeges, legyünk képesek segíteni, a nemzedékek pedig legyenek szolidárisabbak egymással! Keressük mind a legfontosabbat: a találkozást Krisztussal” – kérte a bíboros, hozzátéve: a kongresszus programjai is ebben próbálnak segíteni.

Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke szerint a kongresszussal a világ minden tájáról érkező hívek „a mai elvilágiasodott és az öröklét perspektíváját nélkülöző” társadalomnak kínálnak olyan eucharisztikus ünnepet, amelyben mindenki találkozhat Istennel.

„Itt, Európa szívében, az Úr asztala körül születik Isten új népe”. Itt és ekkor „lehet valósággá a szeretet globalizációja, amely nemet mond a lekezelő távolságtartásra, az elutasításra és a bezárkózásra” – fogalmazott köszöntőjében az érsek.

Áder János köztársasági elnök azt írta: a kongresszus különleges lehetőséget teremt arra, hogy „közösen imádkozzunk, együtt keressük Isten üdvözítő akaratát, s újra meg újra felfedezzük a másik emberben az Ő képmását. Hogy együttes erővel emelhessük fel a hit pajzsát, és hogy hirdessük a szeretet parancsát” – olvasható a programfüzetben.

A kongresszuson hétfőtől péntekig a Hungexpón egész nap katekéziseket (keresztény tanítás), előadásokat tartanak a világ öt kontinenséről érkező előadók.

Délutánonként a Széll Kálmán téren és az Örs vezér terén felállított missziós színpadon koncertek, tanúságtételek, evangelizációs darabok várják az érdeklődőket.

A Szent István-bazilika előtti téren szintén lesznek koncertek, néptáncelőadások, és itt mutatkoznak be a katolikus kiadók, illetve az egyházmegyék és a szerzetes közösségek.

Az esti kulturális programok között szerepel a Moszkvai Patriarchátus Kórus, a Csík Zenekar és a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje.

Péntek este a Papp László Budapest Sportarénában rendezik meg a fiataloknak szóló Forráspont Ifjúsági Estet. Szombaton pedig a Margitszigeten családi napot tartanak.

A közmédia csatornái élőben közvetítik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus legmeghatározóbb eseményeit, így a vasárnapi ünnepélyes megnyitót és szentmisét, a szeptember 11-ei szentmisét és körmenetet, valamint a szeptember 12-ei pápai zárómisét is.

Az első eucharisztikus kongresszust 1881-ben tartották az észak-franciaországi Lille-ben. Az elmúlt másfél évszázadban a mozgalom világméretű rendezvénnyé nőtt, kezdetben évente, majd kétévente, az utóbbi évtizedekben négyévenként más-más kontinensen tartják meg.

Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén – a katolikus egyház tanítása szerint – Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort.