Algásodásra figyelmeztetnek a Balatonnál

A tihanyi intézet kutatója elmondta: ez nem az a faj, amely 2019-ben algavirágzást okozott, hanem egy kora nyári alga, amely már június elején is okozott kisebb riadalmat, majd eltűnt. Egymást követő kánikulai napokon nagyobb kiterjedésben is megjelenhet a vízfelszínen, és szeles időjárás hatására ismét eltűnhet – tette hozzá.

Beszámolója szerint a keddi, nyílt vízen vett mintáikban nem volt határérték feletti a víz A-klorofill koncentrációja a teljes vízoszlopot tekintve, de a strandokon, ahol a széljárástól függően nagyobb algatömeg gyűlhet össze, előfordulhat ilyen érték.

A fonalas kékalga képes lehet toxintermelésre, ezért célszerű lenne a kánikula idején akár naponta ellenőrizni a strandok vízminőségét, illetve ahol algásodást tapasztalnak, ott az embereknek fürdőzés után lezuhanyozniuk – mondta a szakember.

Jelezte, hogy a vízügytől kaptak szerdai vízmintákat is, amelyeket csütörtökre értékelnek ki.

A tó algaösszetételének változásai: A tó elalgásodottságának mértéke ugyan jelentősen csökkent, de a problémás kékalgák nem tűntek el a tóból – írja a Vízügy honlapja. A kékalgák tömeges elszaporodásának egyik legfontosabb oka az, hogy a tóban az algák számára alapvető tápanyagok (nitrogén és foszfor) közül a nitrogénből kevesebb van, mint foszforból, és ezek az algák, a levegőből is fel tudják venni a nitrogént, ami a vízből hiányzik. A nyári fitoplankton fő komponensei továbbra is a nitrogénkötő kékalgák, csak mennyiségük és arányuk csökkent. Kedvező jel, hogy egyéb, a tóban a korábbi, alacsonyabb trofitású állapothoz köthető, a Balatonban őshonos algafajok nyertek újra teret. A nyári hónapokban időnként az Aulacoseria (kovaalga) és a balatoni fecskemoszat (Ceratium hirundinella) térnyerése volt megfigyelhető, a kékalgák nem voltak képesek olyan mértékben egyeduralkodóvá válni, mint történt az a 80-as évek elejétől a 90-es évek közepéig.