Létrehozva: 2019.11.01.

Belefulladunk a PET palackokba, miért nem fémdobozt használunk?

A PET palackok mennyisége kritikus méreteket ölt, lassan belefulladunk a „PET-tengerbe”. Már ma is léteznek észszerűbb megoldások.

PET palack a legszennyezőbb csomagolóanyag és csak 20 százalékban hasznosítható újra. Arról nem is beszélve, hogy, közel 400 év mire az anyaga lebomlik.

Az eldobott műanyagok nemcsak a vizek és az erdők élővilágát veszélyeztetik, de a „lemorzsolódás” folytán mikroműanyagok formájában a szervezetünkbe is bekerülnek. A Duna és a Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak már mikroműanyagot: az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium.

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét!

A környezetbe kerülő műanyagokból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat. Tovább aprózódva bekerülnek a táplálékláncba is, felhalmozódhatnak a magasabb rendű élőlényekben, és a jövőnkre nézve szinte beláthatatlan veszélyforrást jelentenek.

A mikroműanyagok megjelenése felhívja a figyelmünket arra, hogy következmények nélkül nem folytatható a nagy mennyiségű műanyagtermelés, ha a hulladékok kezelése nem megfelelő, vagy nem megoldott.

A megoldáshoz vezető egyik út az lenne, hogy kevesebb palackozott vizet fogyasztunk, hiszen Magyarországon a világon az egyik legjobb minőségű és a legszigorúbban ellenőrzött a csapvíz.

De ha már képtelenek vagyunk lemondani az üdítő italokról a kisebb kiszerelésű és újrahasznosítható aludobozokat kellene választanunk.

Íme a 6 meghökkentően egyszerű és mégis tudományos érv az alumínium dobozok mellett!

  • Végtelenszer újrahasznosítható– az aludoboz 100 százalékban, bármennyiszer és gazdaságosan újrahasznosítható. Ha szelektíven a megfelelő helyre dobjuk ki, már 60 nap múlva újra aludobozként foghatjuk a kezünkben.
  • Biztonságos– az aludoboz a legnagyobb védelmet nyújtó csomagolás: a fény 92 százalékát visszaveri, kizárja a szennyeződéseket, az oxigént és a baktériumokat – így megóvja a külső hatásoktól a benne lévő folyadékot. Emellett a felnyitás után nem lehet újra vissza zárni, vagyis elkerülhetjük, hogy mások beletegyenek valamit az italunkba, majd észrevétlenül visszazárják.
  • Tartósítószermentes– a benne lévő italt hőkezeléssel, azaz pasztőrözéssel is lehet tartósítani, ezért a legtöbb aludobozos italban egyáltalán nincs mesterséges tartósítószer.
  • Egyszerre megiható– 250ml aludoboz egy pohárnyi mennyiségnek felel meg, amit egyszerre meg lehet inni, így nem veszít az élvezeti értékéből és nem ad lehetőséget szükségtelen túlfogyasztásra, így a túlzott cukor bevitelre sem.
  • Felhasználóbarát– hamarabb lehűl, és hosszabban tartja hidegen az italt, így tovább élvezhetjük a frissítő hatását.
  • Gazdaságos – ha elvisszük az összegyűjtött aludobozokat a nagyobb hipermarketekben található visszagyűjtő automatákba, még pénzt is kaphatunk érte.
  • Tudta-e?
     
    • Évente 300 millió tonna műanyagot termelünk.
    • A környezetbe került műanyagok döntő többsége nem bomlik le.
    • Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagnak csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra.
    • Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagból becslések szerint évi több százezer tonnányi kerül a környezetbe.
    • A mikroorganizmusok gyakorlatilag képtelenek a környezetbe kikerülő műanyagok lebontására, azt nem tudják tápanyagként hasznosítani és átalakítani.
    • A műanyagok a kémiai folyamatokkal szemben igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.
     
    • Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik.
    • A Napból érkező ultraibolya hatására a műanyag elaprózódik, a folyamat végére szemmel már nem is láthatók, ezeket az 5mm-nél kisebb műanyagokat nevezzük mikroműanyagnak.
    • 1970-es években figyelték meg először a mikroműanyagokat.
    • A mikroműanyag szennyezés Magyarországot is érinti.
    • Az Európai Unióban nem vonatkoznak szabályok a mikroműanyagokra.
    • A mikroműanyagok száma évről évre jelentősen növekszik.
    • A mikroműanyag korunk egyik legaggasztóbb környezetvédelmi kihívása.
     

    Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
    Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
    Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
    -

    További cikkek