INSIDER

Med­dig élnek vissza a haj­lék­ta­la­nok mind­annyi­unk tü­rel­mé­vel?

El­ké­pesztő ál­la­po­to­kat ta­lál­tunk a bu­da­pesti And­rássy úton, a vi­lág­örök­ségi hely­szí­nen, és Bu­da­pest több park­já­ban is: sza­bá­lyos haj­lék­ta­lan­tá­bor jött létre, tönk­re­téve a szép kör­nye­ze­tet. Ok­tó­ber 15., a szi­go­rí­tás óta a leg­több alul­já­ró­ból el­tűn­tek a fedél nél­kü­liek. Egy ré­szük be­ment a szál­lókra, ame­lyek­nek, mint meg­tud­tuk, je­len­tő­sen meg­nőtt a for­galma, de sok haj­lék­ta­lan még most sem él a le­he­tő­ség­gel, így ma­radt a kosz az utcán...
  • Szerző: Ripost

Döbbenetes, ami itt van, ezt nem lehet tűrni tovább – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő lakó a fővárosi Andrássy úton, ahol a világörökségi helyszínen egy gyönyörű helyre, a legendás Vörös Sárkány étterem helyére költözött be egy hajléktalan.

EZT OLVASTAD MÁR?

Az eredmény: húgyszag, betört ablak, kosz és bűz…

A nagy, forgalmas budapesti aluljárókból jellemzően eltűntek a hajléktalanok a szigorítás óta: a Blaha Lujza és a Deák téren, illetve azokon a forgalmas helyeken, ahol eddig rengetegen voltak, nyom nélkül eltűntek, mintha nem is lettek volna egy hónapja.

Viszont sokan átköltöztek a forgalomtól kissé kieső aluljárók külső részeire, mint a Lehel tér és Flórián tér és rengetegen „beköltöztek” a közparkokba

– tapasztalta a . Így több budapesti helyszínen is döbbenetes állapotokat találtunk: koszos matracok, holmik és rengeteg szemét volt a II. János pápa téren és a Városligetben is.

Eközben a címlapon
A nagy aluljárókba már nem megyek be, mert rengeteg a rendőr

– mondta el lapunknak József, aki most szintén a II. János Pál pápa téren él. Hogy hová fog menni, ha jön a hideg, nem tudja megmondani de szállóra nem akar bemenni.

A környékbeliek viszont panaszkodnak, ugyanis a játszóterek sarkaiba is beköltöznek, és a nyilvános vécéket is hajléktalanok használják.

232 rendőri helyszíni figyelmeztetés

Tarthatatlan, hogy az utcán éljenek emberek, ott végezzék a dolgukat, a tisztálkodást és minden emberi körülményt nélkülözve, másokat is zavarva – írtuk, amikor október 15-től bevezették a szigorítást. Ugyanakkor a városlakók többsége együtt érez az otthonukat elveszített hajléktalanokkal, mindenki azt szeretné: legyen hová menniük, és civilizált körülmények között élhessenek. A hatóságok kapacitásbővítést és humánus eljárást ígértek. Valóban meg is nőtt a rendőri intézkedések száma.

Október 15-től november 6-ig 232 helyszíni figyelmeztetést alkalmaztak a rendőrök, és 8 hajléktalan ellen indult szabálysértési előkészítő eljárás, ezekből 3 Budapesten

– közölte a -tal az Országos Rendőr-főkapitányság.

Nőtt a forgalom a hajléktalanszállókon

Az elmúlt hetekben több hajléktalan érkezett be hozzánk esténként, volt olyan nap, hogy az eddigi átlagosan 70 hajléktalanhoz képest 120-an jöttek be hozzánk éjszakára. Volt olyan este, hogy 30-40%-kal többen aludtak bent nálunk – mondta lapunknak Biczók Zoltán, a budapesti Előd utcai hajléktalan szálló vezetője. A mentők most felállított speciális csoportja is vitt be hozzájuk hajléktalanokat. A úgy tudja, hogy az összes fővárosi hajléktalanszállón megnőtt az esténként beérkezők száma.

Nem kell az utcán élni, van megoldás!

Ez azt jelenti, hogy aki akar, az be tud menni a szállóba. Október 15. óta 24 órás a lefedettség, vagyis minden nap, minden órában van hová menni, mert meghosszabbították a nappali melegedők és az éjszakai szállóhelyek nyitvatartását. Vagyis semmi nem indokolja, hogy ilyen, tarthatatlan állapotok legyen városainkban, hogy összepiszkítsák az aluljárókat, kapualjakat vagy a világörökségi helyszíneket…

Október 15-én szigorodtak a szabályok, azóta az egész országban tilos az utcán lakni. Ha egy hajléktalant azon kap a rendőr, hogy az utcán él, figyelmezteti. Akit 90 napon belül harmadszor is figyelmeztetnek, az ellen szabálysértési eljárást indítanak. A cél nem a büntetés, hanem az életek védelme.Ha a hajléktalan nem tudja elhelyezni az ingóságait, akkor a helyi önkormányzat vagy a rendőrség feladata azok megőrzése, tárolása. Erről határozatot kell hozni, amiben tételesen feltüntetik, milyen tárgyait vették át raktározásra, sőt, annak értékét is. Ami tárolhatatlan, azt megsemmisítik, és erről jegyzőkönyvet vesznek fel.
Létrehoztak egy olyan „első befogadóhelyet”, ahová 48 órára mindenkit be kell fogadni, függetlenül attól, milyen állapotban van, majd innen „adják tovább” a többi intézménybe, ha javítottak az állapotán. Budapesten a Máltai Szeretetközpont vállalta ezt, 40 férőhellyel, a XI. kerületi Rimaszombat utcában. A mentők is létrehoztak egy különleges egységet, a „gondoskodó csoportot”. Három régebbi, a mentésből már kivont autóval nyújtanak segítséget az aktuálisan nem életmentő ellátásra, hanem szociális gondoskodásra, elhelyezésre szoruló embereknek. A mentők gondoskodó csoport szolgálata abban segít, ha valaki önerejéből nem képes eljutni egy hajléktalanellátóba.