Magyar tudósok fejtik meg, mit jelenthet Isten lehelete

Egy szentesi konferenciával indult el az a nemzetközi kutatóprogram, aminek a célja, hogy természettudományos kutatások segítségével megértsék az ókori zsidó és keresztény írások üzeneteit. Bár a nemzetközi kutatócsoport még csak most kezdi a munkát, máris több magyar és amerikai kutatási és oktatási intézmény érdeklődik iránta. A csoportban hazai és neves külföldi nyelvészek, történészek, fizikusok, teológusok, biológusok, kémikusok, orvosok, biokémikusok  dolgoznak majd együtt.

„Törökszentmiklósnak, ahol felnőttem, Szentesnek és Szegednek nagyon sokat köszönhetek, hiszen a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomát. Bár Los Angelesben élek és dolgozom, nem szakadtam el a hazámtól, az alkotói szabadságomat mindig itthon töltöm.

Fontosnak tartottam, hogy ez a jelentős nemzetközi program magyar kisvárosokból induljon el

– mondta el a %Ripost%-nak Boros László, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. – „Az eredeti, óhéber, ógörög és arámi szövegek tanulmányozása alapján szeretnénk feltárni, milyen tudományos ismereteket és utalásokat tartalmaznak az írások.”

Ilyen utalás a professzor szerint például az, hogy János apostol ír a vérkeringés és az anyagcserevíz összefüggéseiről, az emberi szervezetben termelődő vízről, holott azt csak a modern biokémiai kutatások tárták fel, hogy a testünk naponta átlagosan 7,2 köbméternyi, azaz 7200 liter víznek megfelelő elemi hidrogént termel és forgat vissza működése során. 

„A Teremtés Könyvében szereplő Isten lehelete, ami az írás szerint a vizek fölött lebeg, mint az élet alapja, nem más, mint utalás az élet vizére, arra a deutériummentes tiszta vízre, amit a szervezetünk, sejtjeink mitokondriumai termelnek, forgatnak és használnak a Krebs-Szent-Györgyi ciklus bevonásával” – fejtegette a professzor. – „De tartalmaznak utalást a szövegek például a társadalmi együttélésre, a fény természetére is. A NASA friss kutatásai sok tekintetben igazolják mindazt, amire a Tóra a Naprendszer vizeivel kapcsolatban utal. Ha ezeket az összefüggéseket feltárjuk, közreadjuk és megvitatjuk, az előre mozdíthatja a természettudományos gondolkodást és közelebb vihet ahhoz, amit az élet keletkezéséről és az emberiség szerepéről, feladatáról, a Földünkről gondolunk. Bár a világ tudósai elsősorban angol nyelven értenek szót, mindaz, amire jutunk, magyar nyelven is elérhető lesz, és szeretnénk, ha a hazai tudósok és egyetemek minél nagyobb szerepet vállalnának ebben az érdekes kutatómunkában.”

A kutatócsoport most szerveződik. Ami már biztos: a szakmai előkészítő csapat munkájában részt vesz Schwarz Péter szegedi rabbi és dr. Gruber László szentesi plébános, az amerikai szakmai válogatott tagja pedig a NASA két biokémikus munkatársa, dr. Dominic D’Agostino, a Dél-Floridai Egyetem docense és dr. Csilla Ari D’Agostino, az egyetem adjunktusa, akik a NASA Mars küldetést előkészítő tudóscsoportjának is tagjai.