Így vernek át a magyar piacokon

„Szatymazi őszibarack”, „csepregi áfonya”, „debreceni meggy” – ilyen hangzatos neveket adnak a piaci árusok a gyümölcsöknek – ám a %Ripost% kiderítette, hogy ezek jó része kamu! A budapesti nagybani piacon például még nincs magyar áfonya, csak lengyel vagy román import – ehhez képest több fővárosi piacon is láttunk „magyar” vagy egyenesen „csepregi” áfonyát. Amikor a Fény utcai piacon megkérdeztünk egy árust, hogy honnan tudja, hogy magyar az áruja, morcos lett:

Mi köze hozzá?

– válaszolta…

Budapestre nem küldenek áfonyát

Megkerestük a hazai legnagyobb áfonyatermelőket a Vas megyei Csepregen és a zalai Galambokon, és elmondták: kereskedőknek nem is adnak el áfonyát, csak magánszemélyeknek, a távoli Budapestre pedig nem is küldenek!

Ez azt jelenti, hogy a fővárosban „csepregiként” árult áfonya nem Vas megyéből, hanem külföldről származik…

Alig van magyar málna, mégis teli vele a piac

Hasonló a helyzet a málnával is. A hajdan virágzó magyar málnatermesztés az összeomlás szélén áll a változó éghajlat és a munkaerőhiány miatt, sorra vágják ki a málnaültetvényeket. Mégis tele a piac magyar málnával.

Vajon ugyanez a helyzet a pándi meggyel, szatymazi barackkal, nógrádi málnával, szentesi paradicsommal, zsámbéki kajszival is?

A nagybanin csak a „magyart” kell ráírni

Amikor egy budapesti piacon tegnap hajnalban megkérdeztünk egy árust, hogy honnan tudja, hogy tényleg a Vas megyei Csepregről jön az áfonyája, a csongrádi Szatymazról a barack, Debrecenből a meggy és Nógrádból a málna, nem volt hajlandó megmondani, csak annyit mondott:

Beszereztem

Az ugye, lehetetlen, hogy a kereskedő tegnap éjszaka az ország mind a négy pontján járt friss áruért, mert akkor több mint 1000 kilométert kellett volna autóznia. Nyilván a „központi elosztóban”, vagyis a budapesti nagybani piacon vette. Ám ott is jártunk, és kiderült: náluk csak „magyar” vagy külföldi létezik, nincs kötelező országon belüli eredetmegjelölés! Vagyis a kereskedő azt ír rá, amit akar…

A szakma is tud a trükközésről

Véleményem szerint ezek vevőcsalogató trükközések.

"Bár technikailag megoldható, hogy ekkora területekről gyűjtse be az áruját a kereskedő, de nem valószínű, hogy így is történik. Az árusnak eladáskor csak a származási országot kell igazolnia a hatóságok felé, így azt ír az árujára, amit akar' – magyarázza a helyzetet Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója, aki jól ismeri az „átverősdi” jelenségét.

Sokszor az őstermelő sem a sajátját árulja

Az őstermelőkre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, ám amikor megkérdeztünk egy piaci árust a fővárosi Bosnyák téren, csak nevetett.

Azt hiszi, az őstermelők mindig a sajátjukat árulják? Sokszor ők is a nagybani piacról hozzák az árut -

mondja.

És hogy hogyan tudjuk elkerülni az átverést? A részletek a pénteki %Ripost% napilapban!