kulcsár edina
Tudományos berkekben korábban is gyakran felmerült a kérdés, vajon hogy világítottak a piramisok belsejében. Elismert tudósok most elképesztõ felismerésre jutottak, mely nemcsak a tervezés és a kivitelezés rejtélyére adhat magyarázatot. Ha mindez igaz, szép lassan összeáll a teljes kép....
Az ufóhívők azt tanácsolják: felejtsük el a történelemkönyvekben olvasottakat, és hagyjuk magunkat meggyőzni: igenis földönkívülieknek volt köszönhető a fejlett ókori kultúra!
1978-ban Sakuji Yoshimura japán egyiptológus megpróbált Gizában egy kisebb, 12 méter magas piramist létrehozni a korabeli technológia alkalmazásával.
A piramisok kapcsán számos, máig megfejtetlen rejtély merül fel. Ezek közül az egyik az építkezésekkel kapcsolatos: vajon hogy világítottak a gigantikus építmény belsejében? A piramisok járataiban sehol sem találni fáklyák maradványait vagy koromra utaló nyomokat.
Mégis hogyan világítottak a piramisok gyomrában? A denderai Hathor-templom domborművei segítségével hátborzongató választ kaphatunk a kérdésre.
Sokáig úgy vélték, hogy ez az alkotás egy lótuszvirágot ábrázol, amiből kígyó kúszik elő.
Mások viszont, bármilyen hihetetlen, villanykörtét látnak benne!
Walter Garn osztrák villamosmérnök is ezen a véleményen volt, és addig nem nyugodott,
Az első izzó feltalálását idáig Edisonnak tulajdonították, ám a bécsi szakember azt állítja, hogy valójában az egyiptomiak használták az első ilyen szerkezetet. Egyesek szerint az ókoriak saját tudásukra támaszkodva nem hozhattak létre izzószálas világítótestet, ezek előállításához szükséges útmutatást csakis a földönkívüliektől kaphatták. Az egyik nézőpont szerint az izzót tartó oszlopok egyfajta generátorként funkcionáltak, míg mások - Walter Garnnal egyetemben - szigetelőnek tartják az örökkévalóságot szimbolizáló oszlopot.
A szerkezetet működtető áramforrás megtalálása még várat magára, ugyanakkor Willard F. M. Gray villamosmérnök 1940-ben arra a megállapításra jutott, hogy a Közel-Keleten már jóval az iparosodás előtt ismerhették az elektromosságot. Bagdad mellett ugyanis egy agyagvázát talált, amiben réz- és vascsövek voltak elhelyezve, szurokkal gondosan elválasztva egymástól. Gray elkészítette ennek a különös edénynek a pontos mását, majd savas oldattal töltötte fel, így mérhető feszültség keletkezett a két fémpálca között.
Ezt az eszközt nyugodtan tekinthetjük az ókor "ceruzaelemének" - véli a szakértő.
De kinek juthatott eszébe sok ezer évvel ezelőtt, hogy egy agyagedényben fémcsöveket helyezzen el, gondosan elválasztva egymástól?
Azért mi csendben reménykedünk magunkban, hogy egyszer majd megérkezik a minden kétséget kizáró válasz is...