Így működik most a rezsicsökkentés

A bruttó végfelhasználói háztartási gáz- ás áramárak szempontjából májusban is a legkedvezőbb helyen volt Budapest az uniós országok között. Az uniós háztartásiáramár-index értéke esett áprilishoz képest, a gázé viszont nőtt.

Májusban is a budapesti, végső soron a magyarországi bruttó lakossági végfelhasználói áram- és gázárak voltak a legalacsonyabbak az Európai Unióban – mutatta ki aktuális jelentésében a VaasaETT. A finnországi elemzőcég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria megbízásából a földrész energiahatóságaitól kapott adatok alapján készíti el az európai fővárosokra vonatkozó havonkénti ár-összehasonlítását, amelyben közzéteszi az árindexét is. A HEPI (household energy price index) értéke a vizsgált hónapban az áram esetében 194,8 pontról 192,7 pontra esett, a gázéban viszont 187,10 pontról 187,98 pontra nőtt egy hónap alatt – ismertette a Világgazdaság. 

A villamos energiáért a legtöbbet (sorrendben) Dublinban, Londonban, Rómában, Prágában és Berlinben kellett fizetni. A legkevesebbet az EU-n kívüli Kijevben, amelyet Budapest, Belgrád és Podgorica követett. A kilowattóránként 4,28 eurócentes kijevi tarifa a budapesti 9,68 eurócentesnek csak a fele volt. 

Azért mozog kicsit mégis e két magyarországi végfelhasználói díj a VaasaETT diagramjain, mert a számok a helyi fizetési eszköz euróra váltott, vagyis az árfolyammozgások hatását is mutató nagyságát tüntetik fel.

Öt fővárosban drágult, és négyben esett olyan mértékben az áramtarifa az egy évvel korábbihoz képest, amit az elemzőcég érdemesnek látott kiemelni. Rigában (16 százalék), Belgrádban (hét ), Helsinkiben (négy), Madridban (három) és Nicosiában (kettő) többlet jött ki, amiért magának a villamos energia árának az emelkedése volt a bűnös, míg néhány helyen a nagyobb áfa, illetve az árkompenzáció megszűnésének a hatása is belejátszott. A csökkenéseket Athénben, Koppenhágában, Stockholmban, Amszterdamban, Berlinben és Prágában az áram olcsóbbodásának, valamint az energiaadó, illetve a rendszerhasználati díj csökkenésének köszönhették a helyi lakosok.  

Az európai lakossági gáztarifák tavaly október óta összességében gyengén, de nőnek. A gáz májusban is a stockholmi lakosok számára volt a legdrágább, és ez jó eséllyel így is marad. Svédország 92 ezer gázvásárlójából ugyanis 58 ezret egymástól elszigetelt szolgáltatók látnak el. 

A stockholmiakat még az európai átlagnál és kétszer nagyobb, kilowattóránként 29,48 eurócentes gáztarifa terhelte. A budapestieket csak 2,66, a kijevieket pedig 1,99 eurócent.

A háztartási gázárak általában véve is alacsonyabbak a kelet-közép-európai fővárosokban, mint a nyugatiakban, kivételnek Prága és Riga számított. A gáztarifákkal a brüsszeliek, a rigaiak és a rómaiak jártak a legrosszabbul, nekik ugyanis az egy évvel korábbinál 72, 45, illetve 11 százalékkal magasabb bruttó egységárral számolt a szolgáltatójuk, de vastagabban fogott a belgrádi és a bécsi gázcégek ceruzája is. Mindenütt maga a gáz (a molekula) drágult, ami volt, hogy magasabbra rántotta az energiaadót is, míg máshol az ártámogatás megszüntetését sínylették meg a lakosok. Szófiában, Tallinnban, Berlinben, Amszterdamban és Athénben esett a gáz díja, a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a bolgár fővárosban. Az ok minden esetben a molekulaár csökkenése volt.

Brüsszel nem először indított támadást a rezsitámogatások fenntartása ellen. A magyar kormány kezdetektől kiállt a háztartások megsegítése mellett, holott nemcsak külföldről, hanem hazai politikai ellenfeleitől is folyamatos kritikák érték a rezsicsökkenés politikáját. Mindezek fényében érdemes visszatekinteni az elmúlt időszak történéseire.

Az Orbán-kormány 2013 januárjában léptette hatályba a rezsicsökkentés politikáját. Előtte azonban már bevezette az ármoratóriumot, amellyel maximálták az energiáért elkérhető díj mértékét. A baloldal folyamatosan támadta az intézkedést, hol a közműcégeket „siratták”, hol azt kifogásolták, hogy a rezsicsökkentés mindenkinek egyformán segít. Ilyen mondatok is elhangzottak: „A rezsicsökkentés az évszázad átverése, pusztán a kormányzati sikerpropaganda része. A rezsicsökkentés a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.”

Az Orbán-kormány három lépésben 25 százalékkal faragta le a az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát. Az intézkedés olyannyira nem volt átverés, hogy az eltelt időszak alatt a háztartások összességében kétezermilliárd forintnál is többet spórolhattak meg.

– Ezzel akkor belesimultunk a mai napig tartó liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik, amelyet energiauniónak neveznek. Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna – emlékeztette lapunkat korábban Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Ezt a megoldást választotta a balliberális kormány, így 2008-tól végleg lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára. Ismert: a 2008-as válság hatására az árak jelentősen növekedtek, amelyet ezek a külföldi cégek azonnal áthárítottak a lakosságra. A verseny hiánya nem kényszerítette a szolgáltatókat arra, hogy tarifáikat az árrobbanást követő korrekcióval csökkentsék, így a lakossági terhek nem csökkentek, viszont a vállalatok rekordmagas profitot realizáltak. 

Így 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre.

Ezen változtatott az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikája. Visszavezették a hatósági árszabályozást, de nőtt az állam mozgástere is, mert a kormány visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. 

Azóta kirobban az orosz–ukrán háború, és a nyugati szankciós politika elmélyítette az energiaválságot. Ezért kényszerült arra tavaly az Orbán-kormány, hogy változtasson a rezsicsökkentésen, amely azonban továbbra is hatalmas segítséget jelent a háztartásoknak. Múlt év augusztusától a rezsicsökkentés az átlagfogyasztás mértékéig maradt meg az eredeti formájában. A háztartásoknak azonban az átlagfogyasztáson felül sem kell piaci összeget fizetniük, ugyanis a kormány bevezette az úgynevezett lakossági piaci árat. A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok átlagosan 181 ezer forintot takarítanak meg havonta.