tóth gabi
Hamarosan útra kel az összes repülni képes gólya Magyarországról, ugyanis megkezdõdött a szokásos õszi madárvonulás. A gólyákat a kisebb testû költözõmadarak követik majd.
Elkezdődött Magyarországon az őszi madárvonulás, egyre több gólyát láthatunk az égen déli irányba repülni. Sőt, napokon belül az utolsó repülni képes gólya is elhagyhatja Magyarországot. A madárvonulás leglátványosabb része persze az őszi hónapoktól várható igazán, amikor rajokba verődve indulnak meg a kisebb testű madarak is, mint például a különböző fecskék és poszáták is. A madarak költözése egészen novemberig tart majd – mondta a %Ripost%-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.
A madaraknak a hosszú repülőút előtt meg kell erősödniük, valamint zsír formájában tartalékot is fel kell halmozniuk a testükben, hiszen rendkívül hosszú – akár több ezer kilométeres – út vár rájuk a délebbi meleg területekre. Ezért ilyenkor, az indulást megelőző hetekben akár kétszer-háromszor több táplálékot is elfogyasztanak a megszokotthoz képest. Ezt a folyamatot „hiperevésnek” nevezte az egyesület szakértője. Mivel a madarak tobozmirigyére kihat a nappalok rövidülése, ezért a madaraknak jóval nagyobb étvágyuk lesz egy ilyenkor termelődő hormon miatt, így könnyebben tudnak tápanyagot elraktározni. Meglepő, de nem csak a nagyobb testű fajok készülnek fel a hosszú útra rendkívüli étvággyal, hanem a kisebb testű egyedek is, amelyek akár a testsúlyuk duplájára is hízhatnak. A fecskék például 3 napig egyfolytában, akár napi ezer kilométernél is többet tudnak repülni, így valóban szükségük van a plusz energiára. Érdekes, hogy a gólyák valamivel „lustábbak”, ezek az állatok inkább csak napi 200-400 kilométert repülnek egyhuzamban.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője emellett felhívta a figyelmet a madarakra leselkedő veszélyekre is. Évente több százezer madarat ér áramütés hazánkban, illetve a különböző permetszerek is veszélyesek lehetnek rájuk, hiszen az elfogyasztott rovarokból származó mérgezett tápanyag felgyülemlik a szárnyasok szervezetében, amelytől akár el is pusztulhatnak. Emellett rizikóforrás a nagy hőség is, hiszen az aszály miatt kevesebb tápanyaghoz jutnak a vonulásuk ideje alatt.