Taposóaknákba fektetett be Soros György, de nem bánja

Mindeddig alig ismert részleteket hozott nyilvánosságra a pestisracok.hu Soros György családi hátteréről.

Az örök túlélő: véletlenül a nácik oldalára keveredett

Soros egy gazdag, vallástalan zsidó ügyvéd, Schwartz Tivadar fiaként született Budapesten 1930-ban. Az eszperantó nyelvért rajongó apja 1936-ban Sorosz alakra magyarosította a nevüket, ami eszperantóul felemelkedést jelent. Ez később Sorosra egyszerűsödött. Az 1944-es náci megszállás után az apa felosztotta a családját, hogy megmentse. Hamis okmányokat vásárolt mindenkinek, 14 éves fiát pedig a Mezőgazdasági Minisztérium megvesztegetett tisztviselőjére, egy Baumbach nevű emberre bízta, mintha annak a keresztfia lenne. Ez a tisztviselő azonban érdekes tevékenységbe csöppent bele. Miközben zakatolt az Edmund Veesenmayer és Adolf Eichmann vezette magyarországi holokauszt, a kis Schwartz György az ál-keresztapjával együtt razziákon vett részt, amelyek során zsidó vagyonokat foglaltak le.

Sorosban feltehetően akkor alakult ki az a különleges képesség, hogy minden körülmények közt képes legyen kizárólag a saját javára figyelni. Õ így fogalmazta ezt meg az 1998-ban vele készült, de azóta a videómegosztó oldalakról rendre eltűnő CBS-interjúban:

"Akkor alakult ki a személyiségem olyan értelemben, hogy az embernek előre kell gondolkodnia, meg kell értenie, előre kell éreznie az eseményeket, amikor fenyegetés éri."

Csak parancsot teljesített, ezért nincs bűntudata

A pestisracok.hu idéz Andreas Von Rétyi Soros Györgyről szóló könyvéből.

Eszerint Sorosban kellő gátlástalanság és kockáztatásra való hajlam párosul, és eljutott addig a felismerésig, hogy saját maga számára minden körülmények között a legjobb megszerzésére törekedjen. A tőzsdespekuláns saját szavai szerint egyfajta túlélőkalandként élte meg a világháborút és a vészkorszakot. Vagyis hiába látott sok szörnyűséget, mégsem az együttérzés mentén értelmezi korabeli élményeit.

Amikor a riporter rákérdezett, hogy nem volt-e nehéz feldolgoznia, hogy zsidóként zsidók vagyonának a lefoglalásában vett részt, mosolyogva mondta, hogy talán gyerekként nem látta át az összefüggést, de nem okozott neki semmi problémát.

Ami ezután jött az interjúban, az viszont a nürnbergi perben magyarázkodó bármely náci fejesnek is becsületére vált volna. Soros némi módosítással előadta a „nem tehettem semmit, csak parancsot teljesítettem” önfelmentést:

"Ott lehettem volna a másik oldalon, egyike lehettem volna azoknak, akiket elvisznek, de nincs értelme annak, hogy miért ne lettem volna ott, mert… nos, ez olyan, mint a pénzpiacokon: ha én nem lennék ott, akkor én természetesen nem csinálom meg, de elviszi helyettem valaki más. Akár ott voltam, akár nem, csak egy szemlélődő voltam, és a vagyont tőlem függetlenül elvették. Ezért nem volt semmi szerepem abban, hogy a vagyont elvették. Ezért aztán nincs semmi bűntudatom.

Amilyen a kezdet, olyan a folytatás

A zsidó vagyon lefoglalásával kapcsolatos önfelmentés jellemzi akkor is, ha a tőzsdecápa a spekuláns viselkedéséről kérdezik. Amikor egy taposóaknákat gyártó cégbe fektetett be, és ezt számon kérték rajta, azt mondta, elítéli a fegyverkezést, de attól nem lett több taposóakna, hogy ő is beszállt az üzletbe.

"Pénzt keresni vagyok ott. Nem tehetem, és nem is fogom vizsgálni a társadalmi következményeit annak, amit csinálok. […] Nem érzek bűntudatot, mert egy amorális tevékenységet végzek, amelynek semmi köze a bűntudathoz"

A Soros Györggyel 1998-ban, a CBS csatornán készült interjú (bekapcsolható magyar felirattal):