BIZARR
Egy Stonehenge-ből vett ujjlenyomat mindent megváltoztat
A kövek eredete miatt újabb kérdések merültek fel. Vajon megfejtjük valaha a Stonehenge összes titkát?
A Stonehenge rengeteg rejtélyt hordoz magában, és amikor azt hisszük, hogy megoldottunk egyet, jön egy újabb rejtély, amelynek kérdései ismét válaszra várnak. Ezúttal az Altar Stone eredetének története vet fel kérdéseket, amely egyike a Stonehenge-t kialakító 80 darab kőnek.
Fotó: Unsplash.com /
A Stonehenge-t alakító kövek teljesen más területekről származnak
A Stonehenge kövei különböző összetételűek, és mindegyikük más helyről származik. A tudósok eddig abban a hitben voltak, mindent tudnak az Altar Stone-ról, a helyszínen található legnagyobb nem sarsen kőről, amely ma részben két ledőlt kő alatt van eltemetve. A Curtin Egyetem kutatócsoportja azonban felforgatta az egész eddig ismert információkat: szerintük a Walesből származó kő sokkal inkább Skóciából származik.
A hat tonnás Altar Stone – egy 4,8 méter hosszú és 90 centiméter széles vastag homokkő tömb, amely a híres Wiltshire-i kör közepén helyezkedik el – töredékeiben található ásványi szemcsék korának és kémiai összetételének tanulmányozása során a kutatócsoport elkészítette a kő kémiai ujjlenyomatát. Ez a kémiai összetétel megegyezett a Skócia északkeleti részéről származó kőzetekével, és egyértelműen különbözött a walesi alapkőzettől.
Elemzésünk szerint az oltárkőben található egyes ásványi szemcsék többsége 1000–2000 millió éves, míg más ásványok körülbelül 450 millió évesek. Ez egy egyértelmű kémiai ujjlenyomatot ad, amely arra utal, hogy a kő a skóciai Orkney-szigetek medencéjéből származik, amely legalább 750 kilométerre fekszik Stonehenge-től.
– nyilatkozta Anthony Clarke, a Curtin Föld- és Bolygótudományi Kar Ásványi Rendszerek Időskálája Csoportjának vezető szerzője és doktorandusza.
Az English Heritage szerint az oltárkő egy nagy, zöldes színű, régi vörös homokkő lap. A geológiai kutatások korábban a kő eredetét a délkelet-walesi Brecon Beacons területére határozták meg. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány azonban cáfolja ezt az elméletet.
De, hogy került akkor végül Walesbe?
Richard Bevins, a tanulmány társszerzője és az Aberystwyth Egyetem professzora nyilatkozatában elmondta, hogy mivel a kémiai ujjlenyomat a sziklát skót eredetűnek állítja, kutatásokat végeznek a tényleges származásának megállapítására.
Clarke szerint a kő skóciai eredete izgalmas kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen hatalmas kő hogyan juthatott el ilyen messzire a neolitikumban, körülbelül i. e. 2600-ban. A szerzők szerint ehhez váratlanul fejlett szállítási módszerre és komplex társadalmi szerveződésre volt szükség.
Az oltárkő eredetének felfedezése rávilágít a neolitikum időszakában fennálló jelentős társadalmi koordinációra, és segít megrajzolni az őskori Nagy-Britannia lenyűgöző képét. Ilyen hatalmas rakomány szárazföldi szállítása Skóciából Dél-Angliába rendkívül nehéz feladat lett volna, ami arra utal, hogy valószínűleg tengeri útvonalat használtak a brit partok mentén. Ez hosszú távú kereskedelmi hálózatok, amelyek a neolitikum idején Nagy-Britanniában léteztek, az elfogadottnál magasabb szintű társadalmi szervezettségre utal.
– nyilatkozta Chris Kirkland, a tanulmány társszerzője és a Curtin professzora az AOL cikkében.
Ripost hírek
