Megdöbbentő: Kokainfüggőségéről vallott egy híresség

Minden kokaincsík számára olyan volt, mintha villám csapna az agyába: percekig viccesebbnek, élesebbnek, magabiztosabbnak érezte magát, a szíve vadul vert, a szeme ragyogott. Úgy érezte, semmi sem árthat. Aztán hirtelen minden szertefoszlott, és maradt a vágy az újabb adagra. Jött a vécében felszippantott por, a keserű csorgás a torkában, a körforgás, ami mindig ugyanoda vezetett: hajnali önutálathoz, szorongáshoz és a gondolathoz, hogy talán jobb lenne, ha mindennek vége lenne.

Kokainfüggőség: ez volt az élete harmincas évei közepén egy híres nőnek, akit sokan követtek a közösségi médiában. Senki sem sejtette, hogy a szűrt fotók, bikinis képek és csillogó karrier mögött kokainfüggőként lassan tönkretette magát. Nem akarja felfedni a nevét, de az arca ismerős lenne. Nem így szeretne emlékezetes maradni. Azért meséli el a történetét, mert fontos: az „egy pohár bor és egy csík hétvégente” egyenes út a függőséghez – ami majdnem megölte.

A Daily Mailhez címzett levelében mesélt arról, hogy magasan funkcionáló függő volt: sikeres üzletasszony, ápolt külső, edzőterem, egészséges ételek. Kívülről minden rendben volt, belül darabokra hullott. 15 évesen kezdett kísérletezni, de a harmincas éveiben vált napi szintű meneküléssé. A hírnévvel és a pénzzel együtt jött a drog: sportolók, színészek, influenszerek társaságában sosem fogyott el a fehér por. És nemcsak a hírességek világában – iskolai szülői összejöveteleken is előkerült a „bor és egy csík”. Eleinte csak buliban, később már otthon is: takarításhoz, munkához, hogy bírja az életet. Lassan teljesen ráállt az agya. Azt hitte, kontrollálja, míg egy este hirtelen rosszul nem lett. Kórházban ébredt: minisztrók, vérrög okozta agyi keringészavar. Vérhígítót kapott, és az orvos szigorúan figyelmeztette: „Még egyszer ilyen, és lehet, hogy nem éli túl.” Pár hétig tiszta maradt, de az akarat kevésnek bizonyult a függőség ellen.

Nem tudja, mikor érte el a mélypontot. Amikor összeomlott a vállalkozása? Amikor nem tudott tartós kapcsolatot fenntartani? Vagy amikor tényleg meg akart halni? Talán mind egyszerre. Ekkor döntött úgy, hogy segítséget kér. Járóbeteg-rehabra ment, elkezdett terápiára járni, megszakította a kapcsolatot a dílerekkel és a „bulis” barátokkal. Lassan visszatért az életkedve, helyreálltak a kapcsolatai, újjáépítette a vállalkozását. A legnagyobb változás mégis az volt, hogy elengedte a hírnevet. Törölte a közösségi médiát, kilépett a reflektorfényből, és először érezte valódi békét. Most, negyven felett, tisztán és józanul, tudja: a kokain okozta „mámor” a legnagyobb hazugság.