BIZARR
Ma már szinte természetes, ha egy kisbaba császármetszéssel jön a világra. A Bécsi Egyetem egy friss tanulmánya szerint az elmúlt évtizedekben annyira általánossá vált egy rutinmûtét, hogy az már hatással van az emberi evolúcióra is.
1881-ben végezték az első, orvosi körülmények közt bonyolított császármetszéses szülést - ezt megelőzően rengeteg anya és csecsemő halt bele a szülésbe például azért, mert a kifejlett magzat nem tudott kibújni a szülőcsatornán a szűk medencecsont miatt. Végső soron e szomorú eseteket nevezhetjük természetes szelekciónak is, hiszen, így nem öröklődtek tovább a nem egészséges csontozatot kódoló gének.
A mára rutinbeavatkozássá vált császármetszés 140 éves története alatt anyák és babák milliót mentette meg a biztos haláltól.
Ez orvosi szempontból csodának könyvelhető el, azonban az emberi génállományt rendesen megbolygatta.
A tudósok becslése szerint korábban 1000 szülésre 30 olyan eset (3 %) jutott, amikor a baba nem fért keresztül az anya medencéjén. Az elmúlt 50-60 évben az arány mintegy 3,6 százalékkal nőtt, ma 1000 szülésből 36-nál fordul elő ez a jelenség.
"Ha nem volna császármetszés, akkor az evolúció a kisebb fejméretű babák felé terelné az emberiséget. A műtét rendszeres használatával viszont egyre nagyobb tömegű csecsemőké, és a szűk medencéjű anyáké a jövő.
Nem szándékunk, hogy kritizáljuk ezt az orvosi beavatkozást, azonban kétség kívül hatással volt az evolúciónkra" - magyarázta dr. Mitteroecker, a kutatást végző osztrák tudós. Aki hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy egyszer csak beköszönt az a kor amikor minden szülés császármetszéssel fog történni. Szerinte egyszer, a jövőben a szűk medencéjű és az egészséges csontozatú anyák tekintetében beáll egy természetes egyensúly.
Ripost hírek
