Egy orvosi rutinműtét megváltoztatta az emberi evolúciót!

1881-ben végezték az első, orvosi körülmények közt bonyolított császármetszéses szülést - ezt megelőzően rengeteg anya és csecsemő halt bele a szülésbe például azért, mert a kifejlett magzat nem tudott kibújni a szülőcsatornán a szűk medencecsont miatt. Végső soron e szomorú eseteket nevezhetjük természetes szelekciónak is, hiszen, így nem öröklődtek tovább a nem egészséges csontozatot kódoló gének.A mára rutinbeavatkozássá vált császármetszés 140 éves története alatt anyák és babák milliót mentette meg a biztos haláltól.

Ez orvosi szempontból csodának könyvelhető el, azonban az emberi génállományt rendesen megbolygatta.

A tudósok becslése szerint korábban 1000 szülésre 30 olyan eset (3 %) jutott, amikor a baba nem fért keresztül az anya medencéjén. Az elmúlt 50-60 évben az arány mintegy 3,6 százalékkal nőtt, ma 1000 szülésből 36-nál fordul elő ez a jelenség.

"Ha nem volna császármetszés, akkor az evolúció a kisebb fejméretű babák felé terelné az emberiséget. A műtét rendszeres használatával viszont egyre nagyobb tömegű csecsemőké, és a szűk medencéjű anyáké a jövő.

 

Nem szándékunk, hogy kritizáljuk ezt az orvosi beavatkozást, azonban kétség kívül hatással volt az evolúciónkra" - magyarázta dr. Mitteroecker, a kutatást végző osztrák tudós. Aki hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy egyszer csak beköszönt az a kor amikor minden szülés császármetszéssel fog történni. Szerinte egyszer, a jövőben a szűk medencéjű és az egészséges csontozatú anyák tekintetében beáll egy természetes egyensúly.