Márki-Zay Péter hibát hibára halmoz

Tóth Erik szerint a vasárnapoként megjelenő, közéleti témákra reagáló videói Márki-Zay Péterről azt mutatják, hogy olyan politikus, aki egyszerűen nem képes elviselni a ráhelyeződő nyomást. Hozzátette: amelyik jelölt ezt a nyomást nem képes kezelni, annak esetében joggal merül fel a kérdés, mi lesz vele, ha a kampány valóban elindul.

Azzal összefüggésben, hogy Márki-Zay Péter sokféle témában megnyilvánul, azt mondta: korábban nem volt országosan elismert politikus, ezért „kényszerhelyzetben van”. Szerinte olyan „imázst próbált meg maga köré kiépíteni, mintha ő lenne az a politikus, aki mindenhez ért”, legyen szó rezsicsökkentésről, gazdaságpolitikáról vagy migrációról, de „összekeveri az áfát az szja-val, mostanában vírusszakértővé is vált”.

Az elemző szerint a megszólalásokból hiányzik a szakértelem. Példaként említette, hogy Márki-Zay a népirtással egyenértékűnek nevezte a 60 év felettiek esetében a Sinopharm-vakcina alkalmazását, amit a WHO és a magyar szakemberek hasznosnak és alkalmasnak találtak. Szerinte az ellenzéki politikus ezzel azt állítja, hogy ezek a szakemberek és szervezetek hazudnak.

Emlékeztetett arra is, hogy a Demokratikus Koalíció petíciót indított el annak érdekében, hogy „megtiltsák Magyarországon a Sinopharm-vakcina beadását”, de az ellenzéki pártok képviselői közül többen is ebben az időszakban „oltásellenes hangulatot próbáltak meg kelteni”. Úgy látja, Márki-Zay Péter bizalmatlanságot kelt egy egyébként használt és bevált vakcinával szemben.

Megjegyezte: az ellenzéki pártok népszerűsége az elmúlt 1-2 hónapban stagnált vagy romlott, és Márki-Zay Péter megítélése sem tudott javulni. Az elemző szerint az ellenzéki kormányfőjelölt nemhogy nem tudott új szavazókat, szimpatizánsokat gyűjteni, ellenkezőleg: „nem tudja ezt az ellenzéki tömböt egységben tartani”, és „ő lehet tulajdonképpen a veszte ennek a baloldali koalíciónak”.

Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tavaly ősszel beszélt arról, hogy a járóbeteg-ellátásban támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, vagyis azt, hogy több intézményből csak egy maradjon meg, a többit pedig megszüntessék – emlékeztet szerdai cikkében az Origo.

– idézett a lap Márki-Zay tavaly ősszel elmondott beszédéből. A portál szerint a baloldal miniszterelnök-jelöltje ezt annak kapcsán mondta, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását.

Gyurcsány-féle ötlet

A hódmezővásárhelyi polgármester ebben a kérdésben is a 2010 előtti balliberális kormányzatok politikájához kísértetiesen hasonló nézeteket vall. Az Origo emlékeztet:

köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Gyurcsányék emellett több kórházban számolták fel az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki. Az aktív kórházi ágyak számát a baloldali vezetés összesen 16 ezerrel csökkentette. A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.

Az egészségügy fizetőssé tétele is visszatérő elképzelés a baloldalon

A portál felidézte azt is: Márki-Zay egy 2018 márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet”.

Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel.

Az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével ugyancsak tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.

Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné

Emlékezetes, a Gyurcsány-kormány keresztülvitte például a laborszolgáltatás, az étkezés, a betegszállítást, a vagyonkezelés és az üzemeltetés kiszervezését is. Utóbbi kapcsán több önkormányzat is nehéz helyzetbe került 2010 előtt, amikor privatizációs szerződést kötöttek magáncégekkel – mint például a Hospinvesttel – a helyi kórház üzemeltetésére, majd a vállalatok csődbe mentek és hatalmas adósságot hagytak a helyhatóságokra, s utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is – idézi fel az Origo.

– teszik hozzá.

Mint írja: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta a baloldal miniszterelnök-jelöltje, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett, szociális népszavazás kérdéseit. Emlékezetes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból.

„Én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet” – nyilatkozta még 2018-ban baloldal miniszterelnök-jelöltje.

Átfogó, „drasztikus” privatizációt hajtana végre az egészségügyben Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A hódmezővásárhelyi polgármester erről egy 2018. márciusi kampányfórumon beszélt elsőként – írja a Mediaworks Hírcentrum.

„Csak egy drasztikus magánosítás segíthet”

Márki-Zay kifejtette:

Az egy másik kérdés, hogy természetesen nem a biztosítást kell magánosítani. Az úgynevezett egy, single payer rendszer, tehát az egybiztosítós rendszer. Ez Amerikán kívül majdnem minden országban ez van egyébként. Fejlett országokban. Tehát nagyon fontos, szolidaritási és egyéb alapból, hogy egy kalapból menjen a pénz. De a szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen” – húzta alá Hódmezővásárhely polgármestere.

Az egészségügy magánosításának szándéka nem új ötlet

Márki-Zay Péter tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket – írja a portál. Mint fogalmaznak, ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel. Az egészségügy magánosításának szándéka azonban nem új ötlet a hazai baloldalon, többször próbálkoztak már privatizációval – emlékeztet a Hírcentrum. Felidézik:

Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.

A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt. A Munkáspárt közben még 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben, amihez a Fidesz is csatlakozott. Az Ab közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is.

A népszavazás végül 2004. december 5-én érvénytelennek bizonyult, de igazi tétje – az Ab döntése nyomán – már csak a másik kérdésnek, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának volt. Érdemes felidézni, hogy

– emlékeztet a portál.

Mint írják: élen járt ebben az egykori SZDSZ, amelynek elnöke, Kuncze Gábor a kommunista időkre emlékeztető javaslatnak nevezte a privatizációt elutasító népszavazási kezdeményezést. Határozottan állította, hogy nem lesz drágább az egészségügyi ellátás attól, hogy magánkézbe adják a szolgáltatások egy részét.

Párttársa, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szintén azt mondta, hogy nem lesz drágább az ellátás, viszont szerinte hatékonyabbá lehet tenni a kórházak működését, ha bevonják a magántőkét. Válaszában a Fidesz felhívta a liberálisok figyelmét arra az alapelvre, hogy az egészség nem üzlet. „A befektetők nyilvánvalóan pénzt akarnak keresni, a magánklinika nem szeretetszolgálat” – hangsúlyozták. Hozzátették:

Gyurcsány Ferencék egyébként 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját

A baloldal később sem tett le a privatizációs tervekről: Molnár Lajos, a második Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere egy vitafórumon kritizálta, hogy a kórházakkal kapcsolatban a „profitot” gyakran szitokszóként hallja vissza.

„Ha hasznosul valami, az nem bűn. Nem kivitelt jelent. Csak az eredményesség lehet egy költségvetési intézménynek az alapja, máskülönben nincs helye a nap alatt. Ha egy intézmény az államé, akkor sem lehet veszteséges” – mondta Molnár.

Gyurcsány Ferencék egyébként 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját, néhány város a helyi kórházának üzemeltetésére szerződést kötött magáncégekkel – például a 2009-ben csődbe ment Hospinvesttel –, amelyek nyerészkedtek a magyar egészségügyön, majd súlyos adósságokat hagytak hátra, amiket az érintett önkormányzatok csak állami segítséggel tudtak finanszírozni.