Gyerek vagy olimpia? Súlyos döntés előtt áll a magyar világbajnok

Márton Anita fel volt készülve a legrosszabbra. A világbajnok súlylökő tudta, hogy óráról-órára változik a helyzet a koronavírus-járvány miatt, de igyekezett a saját feladatára fókuszálni. A 31 éves klasszis gőzerővel készült a nyári tokiói olimpiára, ahol esélyesként indult volna.

„Keddig szerencsém volt, mert teljes mértékben el tudtam végezni az edzéseimet – mondta a Ripost-nak Márton Anita. – Négy hetes ciklust terveztünk, aztán úgy voltunk vele, meglátjuk, miként alakul a helyzet. Ez most elszomorít.”

Sajnos a járvány alakította a helyzetet. A NOB kedden hivatalos közleményben bejelentette, hogy 2021-ig elhalasztják az olimpiát.

„A bizonytalanság miatt nehéz volt nekivágni az edzésnek, mert nem láttam, miért hajtok. Szinte egyik napról a másikra éltünk, csináltuk az aktuális tervet, és reménykedtünk. Ráadásul én speciális helyzetben vagyok, mert úgy terveztem, Tokió után babát vállalunk, és a családalapítás attól is függött, miként tervezik a halasztást.”

Arra volt a legkisebb esély, hogy ezen a nyáron megtartják az olimpiát. Szóba került, hogy őszre halasztják, de az is felmerült, hogy 2022-ig eltolják. Végül a jövő nyár mellett döntöttek.

„Miután jövőre lesz, el kell döntenem, hogy bevállalok egy évet vagy elbúcsúzom az olimpiai tervektől. Hiszen ebben az esetben elég szűkös lenne az idő a gyermekvállalás miatt. Persze nem lehetetlen, hiszen az egyik riválisom, Valerie Adams szülés után három hónappal már versenyzett, de ezt nem tartom szerencsésnek. Számomra az lett volna a legjobb, ha idén rendezik az olimpiát, vagy ha 2022-re halasztották volna. Nincs mit tenni, jövőre rendezik, így nehéz döntés elé állított a sors. Több forgatókönyv létezik, kis időt várok, amíg ez az egész leülepszik, és aztán határozunk.”

Csak edzésre járt el otthonról Márton Anita szinte csak az edzés miatt hagyta el az otthonát az utóbbi hetekben, egyébként igyekezett betartani a járvány miatt hozott intézkedéseket. „Az edzésen kívül csak akkor mozdultam ki otthonról, ha muszáj volt. Kocsival jártam, nem érintkeztem másokkal. A pacsis köszönést töröltük a társakkal, mindenki kezet fertőtlenít, sőt, az eszközöket is megtisztítottuk az edzés után. Szerencsére a súlygolyóból mindenkinek megvan a sajátja.”