Ezt teszi velünk a bennünk lakó ősember!

Az evolúció során kialakult biológiai mechanizmusnak tulajdonítják az Exeteri Egyetem kutatói, hogy téli időszakban többet eszünk. A késztetés, ami az ősembert szervezete zsírraktárának feltöltésére ösztökélte, hogy átvészelje a táplálékban szegény hideg évszakot, továbbra is megmaradt bennünk.

Õsi félelmek hatnak ránk

Ezért fogy jól a bejgli és a sok finom falat karácsonykor, s vagyunk hajlamosabbak a hízásra. Ráadásul hiába kezdünk diétázni januárban, annak alig van látszata, mert

az evolúciós parancs úgy szól, ne hagyd veszni a zsírburkodat, különben megfagysz, legyengülsz, megesz a kardfogú tigris.

Ugyanakkor azt a fajta belső jelzés, ami arra intene, hogy ne zabáljuk halálra magunkat, nagyon gyenge. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az állatvilág egyedeiben működik egyfajta belső mérleg, ami ha azt érzékeli, hogy az optimális alatt van a súlya, akkor az állat hízni kezd, súlytöbblet esetén pedig fogyni fog.

De, vesztünkre, a súlytöbbletet kevésbé érzékeli veszélyesnek az állat és az ember szervezete, mint annak fordítottját.

Sajnos, az evolúció nem hagyott ránk megbízhatóan működő elhízásgátlót.

További probléma, hogy a modern kor élelmiszerei tele vannak az étvágyat fokozó ízekkel, s ezek csáberejét nem tudja ellensúlyozni a ránk maradt gyenge, túlevést gátló evolúciós mechanizmus.

Mindenesetre a kutatók azt mondják, hogy januárral ellentétben április-május lehet a hatékony diéta időszaka, amikor már a bennünk lakó ősember is elhiszi, hogy nem kell aggódnia a zord klíma miatt, és nem baj, ha csökken a hájunk.

Már nem vagyunk a vadon fiai

A témával kapcsolatban a %RIPOST% megkérdezte dr. Szendi Gábort, akinek nevét a közvélemény a paleolit diétához kapcsolja, hogy mi a véleménye az említettekről.

Szendi szerint van egyfajta bukfenc az ilyen kutatásokban. Ugyanis egzakt módon nem összehasonlítható dolgokból vonnak le következtetéseket.

Példaként hozza, hogy a medve valóban érzékeli az évszakos hőmérséklet-változást, és táplálkozása, zsírraktározása is alkalmazkodik ehhez, de a modern ember fűtött házakban lakik, huzamosabban fázni legfeljebb a buszmegállóban szokott télen. Éppen ezért esetében túlzó az evésre hajlamosító klimatikus ösztönzőre fogni, hogyha meghízik.

Kevesebb szénhidrát, több mozgás

Ha már fogyásról-hízásról, az optimális testsúly megtartásáról van szó, akkor abban Szendi véleménye szerint a mozgásszegény életmód mellett a táplálék összetevőinek van kitüntetett szerepe. Megemlíti, hogy a természeti népek viszonylag kevés szénhidrátot, cukrot fogyasztottak, azokat sem a maihoz hasonló, finomított formában. Akár azt is mondhatnánk, hogy low carb, szénhidrátszegény étrenden éltek.

Továbbá figyelmeztető jelnek tartja, hogy azoknál a természeti népeknél, melyek körében korábban ismeretlen volt a cukorbetegség, az elhízás, miután találkoztak a „modern” élelmiszerekkel, hirtelen megemelkedett a cukorbetegek és elhízottak aránya.

Ezért azt ajánlja, hogy akinek fontos, hogy jól nézzen ki, megőrizze fittségét, próbálja meg a low carb élelmiszerek fogyasztását. Akár már az angol kutatók által a hatékony diéta szempontjából reménytelennek tartott januárban is.