origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.01.29.
Módosítva: 2024.01.29.
A kormány által vártnál is gyorsabban csökkenhet az infláció
Egyre kedvezőbb adatok jöhetnek...
Nem zárható ki, hogy december után újabb meglepetést látunk az inflációs adatokban. Az év utolsó hónapjában 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami egyértelműen kedvezőbb lett a szakértői várakozásoknál. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint egyre több tényező mutat abba az irányba, hogy 2024 elején folytatódhatott e kedvező tendencia, így a vártnál is jobban mérséklődhetett az árnyomás a gazdaságban, amelyben a tavalyi magas bázis (25,7 százalék), valamint a kedvező makrogazdasági környezet egyaránt szerepet játszik.
Ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint:
Könnyen előfordulhat, hogy hosszú idő óta először a jegybanki célsávba kerül vissza az infláció.
Az elemző négy százalék körüli inflációra számít januárban. Úgy véli, ezzel együtt lehetnek meglepetések – pozitív, illetve negatív irányban is. Felfelé elmozdulás esetén az év eleji átárazások lehetnek döntők: egyrészt az élelmiszereknél havi alapon szemmel látható árnövekedést nem lehet kizárni, másrészt a szolgáltatásoknál is lehetnek áremelések, bár itt inkább a márciusi adat tartogathat izgalmakat – jegyezte meg.
Várakozásaink szerint most havi alapon 1,2 százalékkal nőhettek az árak, ez pedig éves szinten 4,4 százalékos inflációt jelentene az év első hónapjára. Ugyanakkor a becslést nehezíti, hogy a KSH januárban közli az inflációs kosár új súlyait, amely befolyással lehet az egyes termékek és szolgáltatások inflációra gyakorolt hatására – mondta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, jelezve, hogy a januári adat rendkívül fontos az infláció szempontjából, tekintve, hogy a vállalatok többsége év elején változtatja csak az árait.
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció jó eséllyel az öt százalék alatti tartományba fog kerülni január folyamán, ami szerinte komoly eredménynek mondható.
Ennek alapját a 2023-as dezinflációs folyamatok jelentették, amely során az elsődleges cél az éves bázisú infláció 10 százalék alá szorítása volt, ezt jelentősen túlteljesítette a magyar gazdaság. A decemberi 5,5 százalékos éves bázisú infláció 5,0 százalék alá kerülése januárban elsősorban a hosszabb ideje kedvező makrogazdasági környezetnek, illetve az inflációs folyamatokat jellemző strukturális javulásnak lenne köszönhető – fejtette ki az elemző.
A sertéshús, liszt és kenyér ára is csökkenhetett januárban
„Várakozásaink szerint most havi alapon 1,2 százalékkal nőhettek az árak, ez pedig éves szinten 4,4 százalékos inflációt jelentene az év első hónapjára. Ugyanakkor a becslést nehezíti, hogy a KSH januárban közli az inflációs kosár új súlyait, amely befolyással lehet az egyes termékek és szolgáltatások inflációra gyakorolt hatására” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, jelezve, hogy
a januári adat rendkívül fontos az infláció szempontjából, tekintve, hogy a vállalatok többsége év elején változtatja csak az árait.
Ugyancsak azt emelte ki, hogy a havi áremelkedésben szerepet játszott a jövedéki adó emelése a járműüzemanyagoknál (ez számításaik szerint 0,3-0,4 százalékponttal dobhatta meg a havi inflációt), de az autópályadíjak vagy a postai szolgáltatás díja is érdemben nőtt év elején. Ezzel szemben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) felmérése szerint a kiskereskedelmi élelmiszerárak havi alapon átlagosan nem változtak. Decemberhez képest a vaj vagy a zöldségek drágulását ellensúlyozta a sertéshús, liszt, kenyér árcsökkenése. A szolgáltatások esetében azonban megkezdődhettek az átárazások.
A cikk teljes változata itt olvasható:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
