Genderőrület: Németországban a kis Franzból napok alatt lehet Julia

Ijesztő méreteket ölt a genderőrület Németországban, ahol már az általános iskolákban elkezdik a nemváltoztatás és az LMBTQ-közösségek propagálását különböző civil szervezetek – írja a Ripost7. A Schlau nevű szervezet például az interneten is elérhető brosúrával hirdeti magát. Ebből kiderül, hogy Észak-Rajna–Vesztfália tartomány szinte bármely iskolájába meg lehet hívni az aktivistáikat előadást tartani. A brosúra elmagyarázza a gyerekeknek, hogy miként érdemes előállni azzal az ötletükkel, hogy nemet szeretnének változtatni. Bemutatják két fiatalkorú történetét, akik 9., illetve 10. osztályos korukban jelentették be, hogy másneművé szeretnék magukat operáltatni.

A német iskolákban a pedagógusnak nem kötelessége szólni a szülőnek, ha a gyerek először a tanárával beszél nemváltoztatási terveiről, erre csak azután kerülhet sor, ha az érintett tanuló ezt engedélyezi. A gyermeket a nemváltoztatás bejelentése után már az általuk választott új néven kötelesek szólítani az iskolában. A kis Franzból tehát napok alatt lehet Julia, az intézmény vezetése pedig az öltözködésbe sem szólhat bele. Ha egy fiú magas sarkúban és miniszoknyában akar iskolába járni, akkor minden joga megvan ehhez, az úszásoktatáson viselhet bikinit, ennek rosszallása diszkrimináció lenne.

Az még nem előírás, hogy az iskolákban gendersemlegesek legyenek a mosdók, de egy jogász szerint érdemes lépni, ugyanis a transznemű diákok bepanaszolhatják az intézményt.

De nemcsak a mosdók, hanem több német nyelvű híradó is komoly változás előtt áll. A közölt hírek ezentúl gendersemlegesebbek lesznek nyolc vezető, német, osztrák és svájci hírügynökségnél, és fellépnek a kirekesztő nyelvhasználat ellen. A németben minden főnévnek van nyelvtani neme. Az ellenzők azt állítják, hogy a gendersemleges nyelv nehézkes, kényelmetlen olvasni, élő beszédben pedig esetlen. „Ha elkezdik használni ezt a típusú nyelvet, akkor gondjaik lesznek az idősebb újságolvasókkal. Ha nem, akkor a fiatalabb munkavállalóikkal és az elektronikus média használóival” – vélekedett Sven Gösmann, a Német Hírügynökség (DPA) főszerkesztője.