5500 százalékkal nőtt a német autóexport Kirgizisztánba. Ennyit érnek a szankciók

Az Oroszország elleni szankciók kezdete óta a posztszovjet államokkal folytatott nyugati kereskedelem elképesztően megugrott. 

A német autó- és alkatrészexport 5500 százalékkal nőtt Kirgizisztánba, 720 százalékkal Kazahsztánba, 450 százalékkal Örményországba és 340 százalékkal Grúziába – összegzi Robin Brooks gazdaságkutató az X-en. Számára egyértelmű: 

De nem csak az autóipar profitál a szankciók kijátszásából. „Német fegyverek jutnak el Oroszországba, és továbbra is vásárolhatók olyan német berendezések, amelyeket Oroszországban fegyverek gyártására használnak” – írja Norbert Röttgen, a Bundestag CDU-s tagja az X-en.
Az eXXpress pedig korábban arról számolt be, hogy a háború kezdete óta Oroszország 7300 lőfegyvert - köztük több mint száz mesterlövész puskát - és csaknem nyolcmillió nyugati gyártóktól származó lőszert importált. 

Az Európai Unió 2022 februárja óta 304 milliárd eurót költött gázimportra, ebből a szankciók miatti drágulás 185 milliárd eurót tett ki – derül ki a Ria Novosti számításaiból. A kalkuláció alapját az Eurostat adatai adták.

2022 februárja óta, amikor Brüsszel korlátozásokat vezetett be Moszkva ellen, az EU- ba irányuló gázimport átlagos havi költsége 15,2 milliárd euróra emelkedett. Ebből 7,7 milliárd a cseppfolyósított földgázból származott, a maradék 7,5 milliárdot pedig a vezetékes gáz adta. A szankciók bevezetése előtti évben az európai országok átlagosan 5,9 milliárd eurót fizettek a gázért (3,6 milliárdot a vezetékes gázért és 2,3 milliárdot a cseppfolyósított gázért). Így a 20 hónap alatt összejött különbözet 185 milliárd eurót tett ki. A többletből az Egyesült Államok kapta a legnagyobb profitot - 53 milliárd eurót. Őt követi az Egyesült Királyság 27, Norvégia 24 és Algéria 21 milliárd euróval. 

Oroszország sem járt rosszul, a szállítási volumen csökkenése ellenére további 14 milliárd eurót kapott az emelkedő árak miatt.

A fennmaradó összegen Katar, Azerbajdzsán, Angola, Egyiptom, Trinidad és Tobago, Nigéria, Kamerun, Líbia, Omán és Egyenlítői-Guinea, valamint még további 12 állam osztozott.

Vagyis csaknem mindenki jól keresett a szankciókon, kivéve az uniós országokat.

Több sebből vérzik a nyugati szankciós politika Christopher Davis brit közgazdász szerint, aki úgy véli, Brüsszel nem számolt a gazdasági intézkedések uniós állampolgárokat érintő hatásaival – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Davis egy lapinterjúban rámutatott: az EU utólag maga is elismerte egy titkos tanulmányban, hogy véletlenszerűen, előzetes hatástanulmány nélkül, politikai nyomásra döntött az Oroszország elleni szankciókról.

A szankciós politika hatásairól nyilatkozott az MCC Budapest Summit alkalmából hazánkba latogató Christopher Davis brit közgazdász. Az Oxfordi Egyetem professzora a Magyar Hírlapnak adott interjút, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs ajánlott követői figyelmébe a Facebookon.

A neves brit professzor úgy látja, a jelenlegi szankciós politika több sebből is vérzik. Egyrészt

az EU és az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta, hogy Oroszország könnyen alkalmazkodik a szankciós gazdasági helyzethez, hiszen már 105 éve együtt él a háborús szankciókkal, ezért specialistává vált azok kezelésében.

Másrészt pedig Brüsszel politikai nyomásra túl gyorsan hozott döntéseket, ezért nem számolt a gazdasági szankciók uniós állampolgárokat érő hatásával – állapította meg Christopher Davis.

A professzor felidézte, hogy Oroszország ellen már 1917 óta folyamatos háborús szankciók vannak életben, de ennek ellenére mégsem sikerült megtörni a hatalmas országot, mert a szovjetek már a kezdetektől rugalmasan reagáltak a szankciókra. Kiépítették a gazdaság finanszírozásának nagyon világos és áttekinthető rendszerét. Két kategóriát állapítottak meg. Megkülönböztették a magas és az alacsony prioritási ágazatokat. A védelmi ipar az előbbibe, az egészségügy az utóbbiba került.

Ennek következtében hiába vezettek be Moszkva ellen gazdasági embargókat például 2014-ben is – miután Ukrajnában elmozdították a törvényesen megválasztott kormányt, majd Oroszország annektálta a Krímet –, ezek az intézkedések nem rengették meg az oroszokat.

„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gazdasági szankciók nem váltották be a kitervelőik elképzeléseit”

– hangsúlyozta Davis, aki a mostani intézkedésekkel sem elégedett.

A professzor az Oroszország elleni, jelenlegi büntetőintézkedések kapcsán arról beszélt az interjúban, hogy kritikus az Európai Bizottsággal (EB) szemben, mert az nem számolt körültekintően a gazdasági szankciók hatásával. „Az a véleményem, hogy az EB-nek a megfelelő gonddal készítenie kellett volna egy hatástanulmányt a szankciók bevezetése előtt. Nem számoltak az élelmiszer és az energia árának emelkedésével. És ezzel együtt azzal sem, hogy a szankciók milyen hatással lesznek az EU lakosságára” – fejtette ki.

Christofer Davis rámutatott, hogy az Európai Unió egy titkos tanulmányban elismerte, hogy hibázott.

„Készítettek utólag egy titkos tanulmányt, amelyet nem osztottak meg az uniós polgárokkal. E szerint túl gyorsan hozták meg a döntéseket, és mindezt politikai nyomásra tették, nem volt előzetes gazdasági hatástanulmány.

Az EU nem csinált semmilyen tervet a szankciók hatásáról, véletlenszerűen döntött”

– mondta Davis, aki szerint a szankciók nemzetközi támogatottsága korántsem olyan jelentős.

A támogató országok a világ lakosságának 15, az ellenzők a 75 százalékát teszik ki állapította meg.

Bár az első pillanattól kezdve látható volt, hogy sikertelen lesz Brüsszel szankciós politikája, az unió vezetése azt mégis tovább erőlteti – erről beszélt egy elemző az M1-en a tegnap véget ért uniós csúcs után. Az állam- és kormányfők Prágában fel is szólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére. Orbán Viktor miniszterelnök viszont azt mondta: sikerült elérni az összes fontos magyar nemzeti célt, a nyolcadik csomag számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk. A szankciók így nem vonatkoznak Magyarország gázellátására sem.

Nem lesz gázszankció – ezzel a felirattal kezdődik Orbán Viktor videója, amelyet a prágai rendkívüli uniós csúcs után töltöttek fel a miniszterelnök közösségi oldalára. Az uniós állam- és kormányfők tanácskozása kapcsán hangsúlyozta: sikeresen képviselték a nemzeti célokat.

„A nyolcadik, számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk. Ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára. Sőt, lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks II. atomerőművét. Végezetül felszólítottuk a bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről” – mondta a kormányfő.

A lengyel miniszterelnök a csúcsot követően azt nyilatkozta, hogy a politikusok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását, de konkrét megoldás nem született.

Az első pillanattól kezdve látható volt, hogy sikertelen lesz az EU-nak Oroszországgal szembeni szankciós politikája, amit az unió vezetése továbbra is erőltet – fogalmazott Sebestyén Géza az M1-en.

A Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arról beszélt, hogy ezzel Brüsszel is tisztában van, azonban a büntetőintézkedések átdolgozásában látja a megoldást, ahelyett, hogy felhagyna a szankciókkal.

„Az Európai Unió döntéshozói is látják már azt, hogy nem működik jól a szankció. Próbálják valahogy toldozni, foltozni, megoldani azokat a negatív következményeket, amelyeket a szankciós politika okozott, de alapvetően tényleg az lenne a megoldás, hogy ha ez EU nem a szankciós politikával próbálná meg ezt a helyzetet megoldani, hanem valóban a békének az elérésével, a háborúnak a mihamarabbi befejezésének az elérésével” – fogalmazott.

Meggondolatlan brüsszeli javaslatok vannak, amelyek az európai gazdaságnak ártanak – erről már Kiszelly Zoltán beszélt. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója azt mondta, a német vegyiparnak, amely számos más iparág alapanyagait állítja elő, sok energiára van szüksége, ha az leáll, vagy csak lelassul a termelése, az nemcsak az euró mögötti gazdasági erőt roppanthatja meg, hanem az ipar elvándorlását eredményezheti, amelyből más kontinensek profitálhatnak.

„Amerikában most hetedannyiba került az energia, mint Európában. Ugye, ők termelnek is Amerikában energiát, van szén, olaj, illetve földgáz, és például átvándorol az ipar egy része Amerikába, mert ott kiszámíthatóbb és olcsóbb az energia. Ez Európában azt jelenti, hogy ha az alapanyagipar vagy a nehéziparnak az energiaintenzív része leépül, akkor bizony más iparágak, más cégek is követik őket. Tehát nagyon komoly veszélyt jelent ez a brüsszeli szankciós politika Európára”

– mondta Kiszelly Zoltán.

Az elemző rámutatott: egyértelmű, hogy például a gázra vonatkozó szankciók lebegtetése még magasabbra hajtja fel az energia árát, amely az európai jólétet fenyegető következményekkel jár.

A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a háború nem ért véget. Európa lassan elvérzik, Oroszország pedig közben jól keres. Nyilvánvaló, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politikán változtatni kell! – mondta el a Facebookra feltöltött videójában korábban Orbán Viktor miniszterelnök.

„Súlyos témák vannak az asztalon: lesz-e gáz, lesz-e elektromos áram az európai országok számára a következő hónapokban?” – tette fel a kérdést a csütörtöki találkozóról feltöltött videójában Orbán Viktor.

„Magyarország korábban már kiharcolt egy mentesítést az olajembargó és szankció alól, az elmúlt napokban pedig sikerült elérnünk, hogy az új szankciók nem vonatkoznak sem Magyarország nukleáris energiájára, sem Magyarország gázellátására, azonban a szankciók az égbe emelték az energia árát, ez Magyarországot is érinti, az árak szinte megfizethetetlenek” – emlékeztetett a miniszterelnök.

„Oroszország egyáltalán nem esett térdre, közben az európai országok szinte elvéreznek. Nyilvánvaló, hogy a szankciós politikán változtatni kell, ez a következő találkozók tétje” – hangsúlyozta a kormányfő.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen  éves értékelő beszédében azt mondta: az uniós szankciók maradnak. Nos, nemcsak maradnak, az Európai Bizottság újabb szankciókat készít elő Oroszország ellen. 

A jelek szerint az sem zavarja a brüsszeli döntéshozókat, hogy az eddigi intézkedések miatt egekbe nőttek az energiaárak, az unió gazdasága recesszióba süllyed, tíz- és százezrek megélhetése kerül veszélybe. Eközben Oroszország bevételei idén az energiahordozókból év végére megközelítheti a 200 milliárd eurót, aminek jelentős része az uniós tagállamokból származik. Ráadásul sok esetben ugyanazt az kőolajat, földgázt vesszük meg más országok közvetítésével, csak drágábban, mint az embargók bevezetése előtt.

Az Európai Bizottság tegnap tájékoztatta az uniós országok nagyköveteit, hogy milyen újabb szankciókat léptetnének életbe Oroszország ellen az Ukrajna ellen indított háború miatt. Korábbi információk szerint a legújabb embargó az atomenergiát, az információs technológiát és a gyémántipart érintené, de célba vennék a Gazprombankot is, ami lehetetlenné tenné a gázvásárlásokat Oroszországtól. Ezzel feltehetően bedöntenék az energiaigényes iparágakat. 

A Bizottság az orosz olaj árplafonját is javasolná.  A hajózási társaságoknak és a biztosítótársaságoknak megtiltanák az orosz olaj szállítását vagy biztosítását, ha az eladási ár magasabb lenne, mint amennyiért például Kína és Oroszország megveszi az orosz olajat, jellemzően 30 százalékkal olcsóbban, mint a jelenlegi európai árak.

Ez az elgondolás arra utal, hogy feltehetően Brüsszelben is látják,  Oroszország a közvetítők révén mégiscsak jelen lesz az európai piacon. Görögország, Ciprus, Málta a korábbi szankciós körökben ellenezte az olajszállító tartályhajókat érintő intézkedéseket. Állítólag kiesett bevételeik miatt kártalanítanák a három országot. Remek ötlet, ismét egy újabb lépés az unió értelmetlen eladósítása felé.
Van a mostani szankciós javaslatok közt egy ékkő is. 

Az évi mintegy 4,5 milliárdos értékű orosz gyémántszállítmányok ügye. 

Ennek megfúrása a belgákat hozza nehéz helyzetbe. Belgium, ezen belül Antwerpen generációk óta az Európába – többek között Oroszországból – érkező gyémántok fő kereskedelmi központja. A nyers orosz gyémántok jelenleg a drágakő globális kereskedelmének 30 százalékát teszik ki. Az oroszok ezután majd a Távol- és Közel-Keleten adják el a gyémántjukat. Alexander De Croo belga miniszterelnök többször érvelt amellett, hogy minden gyémánttilalom jobban ártana Európának, mint Moszkvának - írta a Politico. Lám, a politikusoknak is vannak tisztább pillanatai, ha a szankciók a saját országukat hozza nehéz helyzetbe.
Pozsár Zoltán, a New York-i Credit Suisse vezető globális pénzpiaci stratégája korábban azt mondta: nem gondolták végig Nyugaton a szankciókat rendesen, mivel Oroszország idén 200 milliárdos többlettel zárhat, hiszen mi még mindig fizetünk a gázért, eközben az importjuk minimális lesz.