Évekkel ezelőtt kiutasították a brüsszeli terroristát

2021 márciusában jogerősen kiutasították Belgiumból azt a terroristát, aki hétfő este két svéd futballszurkolót gyilkolt meg hidegvérrel Brüsszelben. Az Abdesalem Al Guilani néven azonosított elkövető a döntés ellenére azért tudott az országban maradni annak idején, mert a kiutasításról szóló határozatot sosem kapta kézhez, ugyanis a hatóságok nem tudták, hol van a lakhelye. A belga bevándorlási hivatal kedden azt is közölte, hogy az sem volt világos számukra, mikor és hogyan érkezett hozzájuk a tunéziai migráns, valamint az is tisztázatlan, hogyan tudott a kiutasítás ellenére ennyi ideig az országban tartózkodni.

Az olasz hatóságok által közölt információk szerint Al Guilani 2011-ben Lampedusára érkezett illegális migránsként, és egy ideig Olaszországban élt, majd Svédországba ment, ahol többször letartóztatták és börtönben is ült. Később visszatért Olaszországba, a közelmúltban pedig Belgiumba költözött.

2016-ban az olasz  terrorellenes nyomozóigazgatóság Bolognában azonosította őt, és radikális nézetei miatt megfigyelés alá helyezte az olasz titkosszolgálat is, miután a férfi nyilvánosságra hozta, hogy csatlakozni akar a dzsihádhoz, az iszlamista terrorszervezetek harcához.

Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter kijelentette, Abdesalem Al Guilani „a biztonsági szolgálatok radarján volt”, de nem tekintették potenciális terroristának. A tárcavezető szerint országa túl nagy árat fizet azért, hogy egyes észak-afrikai országok nem hajlandók visszavinni az illegális migránsaikat.

Mint ismert, a terrorista hétfő este lőtt agyon két svéd futballszurkolót, akik a svéd-belga EB-selejtezőre érkeztek Brüsszelbe. A merénylő a taxiból kiszálló szurkolók nyomába eredt, követte őket egy épületbe, és ott nyitott rájuk tüzet. Abdesalem Al Guilani a közösségi médiára feltöltött videójában azt állította, hogy Allahért harcol, és saját magát az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tagjának nevezte. A belga szövetségi ügyészség kedden közölte, hogy a biztonsági erők megölték a 45 éves tunéziai támadót egy kávéházi rajtaütésben.

A belga ügyészség nem zárta ki, hogy a terrorcselekmények összefüggésben vannak az izraeli-gázai konfliktussal, és közölte, hogy minden lehetséges indítékot megvizsgálnak. Alexander de Croo kormányfő a közszolgálati tévének adott interjújában azt mondta, egyelőre nincs jele annak, hogy az elkövető egy hálózat tagja volt, valószínűbb, hogy egyedül dolgozott.

Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter keddi parlamenti beszámolója szerint Lampedusán január 1-je és október 6-a között több mint 94 ezer illegális migráns kötött ki, ami 70 százaléka a tavaly ugyanezen időszakban érkező migránsok számának. A hatezer lakosú Lampedusára június és október között naponta több mint ezerkétszázan érkeztek átlagban, a legtöbben, 6344 ember, szeptember 13-án.

Folyamatosan újabb és újabb gyászolók keresik fel a hétfő esti brüsszeli terrortámadás helyszínét. A belga főváros lakói virágokat és üzeneteket helyeztek el az áldozatok emlékére.

A támadó hétfőn robogóval érkezett a gyilkosság helyszínére. Leugrott róla, bement az épületbe, majd

egy Kalasnyikov gépkarabéllyal két embert megölt, egyet pedig súlyosan megsebesített.

A férfi röviddel az ámokfutás után az interneten magára vállalta a támadást, azt állította, hogy az Iszlám Állam harcosa. A terrorszervezet később szintén elismerte a terrorcselekményt közösségi oldalán.

A támadás áldozatai svéd állampolgárok voltak. A belga hatóságok gyanúja szerint

a szélsőséges iszlamista kifejezetten rájuk vadászott, hogy bosszút álljon a sorozatos svédországi Korán-égetésekért.

Brüsszel hétfőn tele volt futballszurkolókkal, akik a belga–svéd Eb-selejtezőre érkeztek a városba, így nem volt nehéz dolga, hogy megtalálja a nemzeti színbe öltözött drukkeret.

A merénylet után a mérkőzést félbeszakították, a stadiont kiürítették,

a svédek pedig azóta félnek sárga-kék színeket viselni Brüsszelben.

„Furcsa a tudat, hogy nem vehetem fel a nemzeti színű pólómat, hogy nem köszönhetek a többi szurkolónak az utcán, és nem ülhetünk be együtt egy sörre vagy ilyesmi. Nagyon különös érzés. Most még a táskámat is igyekszem elrejteni, mert svéd motívumok vannak rajta” – mondta egy svéd nő, aki szintén az Eb-selejtező miatt utazott Belgiumba.

A svéd kormányfő felszólította az Európai Uniót, hogy erősítse meg a határellenőrzést és a belső biztonságot.

Ulf Kristersson úgy fogalmazott, hogy a svéd életeket és a svéd érdeket meg kell védeni, a régió pedig nem engedheti meg magának, hogy naiv legyen.

A 45 éves tunéziai terroristán kedd reggel Brüsszel Schaerbeek negyedében, egy kávézóban rajtaütöttek a belga rendőrök és lelőtték. A hatóságok szerint a merénylőnek nem voltak társai, ezért

kedden este enyhítettek a terrorkészültségen.

„A mostani szinten is megnövelt rendőri jelenlét lesz Brüsszelben és az egész országban. Arra kérünk mindenkit, hogy maradjon éber. Emellett különleges védelemben részesülnek például a zsidó közösség helyei, az amerikai nagykövetség és a svéd közösséghez kapcsolódó helyek”– jelentette be Alexander De Croo belga miniszterelnök.

A terrortámadás után fokozták a biztonsági ellenőrzéseket a francia hatóságok is az ország Belgiummal közös határán. A párizsi vezetés múlt pénteken rendelte el a legmagasabb szintű terrorkészültséget, miután egy szélsőséges iszlamista több embert megkéselt egy iskolában. Emmanuel Macron elnök a brüsszeli támadás után arról beszélt, hogy

minden európai ország sebezhető a szélsőségesek támadásaival szemben.

„Brüsszelben ismét láthattuk, hogy minden európai állam sebezhető, és az iszlamista terrorizmus újjáéledőben van. Mindannyian sebezhetők vagyunk, ami a demokráciával és a jogállamisággal jár, ahol az egyének egy adott pillanatban úgy dönthetnek, hogy elkövetik a legrosszabbat. Ismét kifejezzük szolidaritásunkat belga barátaink mellett” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök.

Olasz források szerint egyébként a brüsszeli támadó

Lampedusa szigetén lépett be az Európai Unió területére még 2011-ben.

A tunéziai férfi idővel tovább utazott Svédországba, ahonnan kitoloncolták. Ezután visszatért Olaszországba, ahol 2016-ban a bolognai rendőrség iszlamista radikalizálódásra hajlamos személynek minősítette, és a hírszerző szolgálatok megfigyelése alá került.

Azonban nem sokkal később eltűnt a hatóságok látóköréből. A férfi menedékkérelmét 2020-ban a belga hatóságok is elutasították, ennek ellenére továbbra is illegálisan élt az országban.