Itt az első brit bordélykirályság

Newquay nemrégiben még egy csendes, dél-angliai kikötőváros volt – fél év alatt azonban a kelet-európai bevándorlók közreműködésével bordélyparadicsommá vált. Először az egyik lakosnak vált gyanússá, hogy ismeretlen férfiak sétálnak ki-be egy téglaházból az éjszaka során. A furcsa csoportok pedig egyre több éjjelen jelentek meg a városkában.

A madámok és a futtatók azonban nem kispályások: csak rövid ideig üzemeltetik egy helyen a bordélyukat, és mielőtt lecsaphatnának rájuk a rendőrök, már át is költöznek egy másik bérelt házba. Az örömházak létesítése tilos, és a rendőrök leginkább az ott dolgoztatott lányokért aggódnak. Ezért a prostituáltakat nem letartóztatni szeretnék, hanem olyan központokba irányítanák, ahol segítséget kaphatnak az életük újrakezdéséhez.

Csak a „főnökök” kezén csattanna a bilincs – ha előkerülnének. De fél év alatt 14 különböző épületben alakítottak ki örömtanyákat, ahol viszont ők szinte sosem jelentek meg: az üzleteket elektronikus formában bonyolítják. A rendőrök szerint a futtatók többsége kelet-európai, és a lányok is elsősorban Romániából és Bulgáriából érkeztek. Egy szebb jövő reményében... Sokaknak még papírja sincs, így feketemunkát végző, illegálisan ott tartózkodó bűnözőnek számítanak.

A rendőrök attól tartanak, hogy a hálózatnak csak egy aprócska részét látják még, amely valójában az egész partvidéket lefedi. A lakosok pedig már megelégelték a lenge öltözetű nők és a kalandra vágyó férfiak rohamát, sokan inkább el is költöznek. Hiszen nemrég Newquay még egy csendes, kevés látogatót fogadó település volt – és nem akarnak együtt élni a szexturizmussal.