Kvíz: Most van a nyitott főzdék napja! Neked melyik a kedvenc söröd?

Május 20-án, szombaton nyugodtan otthon hagyhatjuk a jogosítványt, mert az ország kisüzemi sörfőzdéi egy nagyon jó programot találtak ki. Egy nap erejéig megnyitják kapuikat, hogy bepillanthassunk a kulisszák mögé.

A Nyitott Főzdék Napján a sörkóstolás és vásárlás mellett lehetőség lesz a sörfőzdék működésének, a sörkészítés folyamatának, illetve a sör alapanyagainak megismerésére. Ez főzdetúrákat, sörkóstolókat, finom falatokat és persze vásárlási lehetőséget is jelent, mindezt bennfentes helyszíneken.

A résztvevők közül több sörfőzde is bemutat majd új termékeket. Lesz ahol kézműves sajtokat, párlatokat, környékbeli finomságokat is kóstolhatnak majd a látogatók! A főzdetúrák egy része ingyenes, de mindig tájékozódjatok a részletekről!

Érdekességek a sörkészítészről

A sör definíció (és a Magyar Élelmiszerkönyv) szerint malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, legtöbbször alkoholtartalmú ital.

A sörgyártáshoz használt maláta tulajdonképpen csíráztatott és aszalt árpa. A malátázás, ha nem is tartozik a szigorúan vett sörfőzés folyamatába, annak egy elengedhetetlen előkészítő folyamata.

A komló ma a sör legfontosabb, és legáltalánosabban elterjedt fűszere. A komló adja a sör jellegzetes keserű izét. Szerepe azonban nem csak ebből áll, a komlóban található alfa-savak csíraölő és konzerváló hatása jelentősen megnöveli a pasztőrizálatlan eltarthatósági idejét.

A víz a sörgyártás harmadik, talán legfontosabb eleme. A sörgyártásra alkalmas, jó víznek abszolút tisztának, szagmentesnek és lehetőleg minél lágyabbnak kell lennie. Emiatt a legalkalmasabb a források és mélyfúrású kutak vizei.

Az erjedés mechanizmusa, amely során a cukor alkohollá és szén-dioxoddá alakul, sokáig rejtéjes folyamat volt a sörfőzők előtt. Magát a jelenséget természetesen már ősidők óta ismerték, de annak okát nem tudták.

Jöjjön egy kis sörtörténelem

Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. Szintén agyagkorsóban, az észak-kínai Jiahuban is találtak mintegy 9000 éves sörmaradványokat, amelyeket mézzel, galagonyával és szőlővel ízesítettek. Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a Kr. e. 5. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól a gazdagokig népszerű ital volt.

A sörkészítés legrégibb írásos bizonyítéka, a Blau-táblák Mezopotámiából, az i. e. 3. évezredből származik. A sörkészítést ekkor már törvényben szabályozták.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A középkorban a sörfőzés terén a kolostorok álltak az élen.

A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek. Ezekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Teszteld a tudásod az alábbi kvízzel!