Szijjártó: Magyarország kettős nyomással néz szembe kelet és dél felől

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte: Szijjártó Péter az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülésén arról számolt be, hogy a magyar hatóságok mindenkiről gondoskodnak, aki az Ukrajnából zajló háború elől menekül, ugyanakkor továbbra sem engedik be a migránsokat a déli határon, ahol "az agresszió új szintje tapasztalható". 

Ezek mind európai feladatok, amelyeknek meg fogunk felelni az elkövetkező időszakban is. Keletről  beengedünk, délről pedig megállítunk mindenkit, még akkor is, ha az ennek kapcsán felmerülő hatalmas költségeknek csak a két százalékát térítette meg Brüsszel számunkra

- szögezte le a tárcavezető. Szijjártó Péter aláhúzta:

 Európa kritikus időszakban van, olyan kihívásokkal állunk szemben egyidőben, amelyek közül még egy is sok lenne, az ukrajnai háború nem csak a fizikai biztonságunkat teszi kockára, hanem a gazdaságunkat és az energiaellátásunkat is.
    "Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy az európai döntéshozatal visszatérjen a józan ész talajára, és ideológiai, érzelmi döntések helyett olyan döntések szülessenek, amelyek nem veszélyeztetik Európa versenyképességét és biztonságát, valamint nem az európai, s benne a magyar emberekkel akarják megfizettetni a szomszédban zajló háború árát" - fogalmazott.
    Meg kell érteni, hogy az európai gázellátás 40 százalékát nem lehet egyik napról a másikra új forrásokra lecserélni, ez egyszerűen fizikailag kizárt. És meg kell érteni azt is, hogy a globális minimumadó bevezetése tovább sújtaná az Európai Unió amúgy is csökkenő versenyképességét és munkahelyek százezreit sodorná veszélybe, rövid idő alatt immár másodszor 

- közölte a miniszter. "Ezért bár Magyarország támogatott minden szankciót Oroszország ellen az Ukrajnával szembeni agresszió miatt, nem támogatjuk az olyan intézkedéseket, amelyek veszélybe sodornák az energiaellátást" - tette hozzá. 

Szijjártó Péter a nap folyamán találkozott a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatójával, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának elnökével és a Genfi Biztonságpolitikai Központ (GCSP) igazgatójával is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap ismét telefonon egyeztetett kínai kollégájával, Vang Ji külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter a közösségi oldalán azt írta, az egyeztetésre azért volt szükség, mert az Ukrajnában zajló háború nemcsak Európában, hanem az egész világon is érezteti negatív hatását: a tartósan háborús inflációs környezet, az egekbe szökő energiaárak, az élelmiszerellátási válság és az újabb migrációs hullámok világszerte veszélyeztetik a stabilitást.

„Megerősítettem kollégámnak, hogy Magyarország a mielőbbi békében érdekelt, hiszen csak a béke jelent megoldást a háború miatt előttünk tornyosuló kihívásokra” - fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a megbeszélésen áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatait.

„A kínai vállalatok elégedettek magyarországi beruházásaikkal, mi pedig mindent elkövetünk annak érdekében, hogy továbbra is a miénk legyen Európa legversenyképesebb beruházási környezete” - olvasható a bejegyzésben.

Magyarországon az európai átlag feletti a földgáztározók töltöttsége - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az öt közép-európai külügyminiszter találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter közölte: folyamatosan zajlik a magyarországi földgáztárolók feltöltése. A feltöltöttségi szint jelenleg 44 százalékos. Magyarország az éves fogyasztás 25,5 százalékát már betárolta, miközben Európában ez az átlag 16,7 százalék.

Emellett megindították a kereskedelmi tárgyalásokat annak érdekében, hogy a hosszútávú szerződéseken felül újabb földgázmennyiségeket vásároljanak. Számításaik szerint a fűtési szezon kezdete előtt még 700 millió köbméter vásárlása lehetséges - ismertette.

Felgyorsították a paksi atomerőmű beruházását is. A cél az, hogy „jövőre az első beton már a földben legyen” - fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve: emellett a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű biztonságos üzemeléséhez szükséges fűtőelem szállítmányok számára is tárgyalnak újabb alternatív szállítási útvonalakról.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy az európai kontinens „rendkívül durva kihívásokkal néz szembe, a háború miatt a fizikai biztonságunk került veszélybe”. Ezt a szomszédos országok - és Magyarország is - még jobban érzi, mint a többi európai nemzet. Az európai országok gazdaságának háborús inflációs környezetben kell működniük, az energiaellátás „a totális bizonytalanság helyzetébe kezd süllyedni” - fogalmazott a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: az európai kontinens nehézségeire az egyetlen megoldást a béke jelenti, de addig is kötelesek mindent megtenni, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédjék a háborútól, s annak káros következményeitől.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet továbbá, hogy a várható éhínségek miatt kialakuló újabb migrációs hullámok minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezhetik Európát. Kiemelte, Magyarország helyzete ebben a tekintetben még speciális is, hiszen kettős nyomás alatt áll: az ukrajnai háború miatt keletről eddig több mint 830 ezer menekültet fogadtunk, a déli határon pedig mintegy 120 ezer illegális migránst állítottunk meg.

„Természetesen mindkét feladatunknak és kötelességüknek a jövőben is meg fogunk felelni. A menekülteket ellátjuk, a migránsokat megállítjuk” - fogalmazott a miniszer, aki közölte: eddig 1,6 milliárd eurót költött Magyarország erre a két feladatra, és ezeknek 2 százalékát kapta meg Brüsszeltől.

A miniszter ismertette, hogy már zajlik a határvadász egységek létrehozása, hogy a megnövekedő migrációs nyomás ellenére is meg tudják védeni Magyarország határait. Ez különösen fontos, mivel az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a migránsok „felfegyverkezve” akarják átlépni illegálisan a magyar határt.

Szijjártó Péter a cseh, osztrák, szlovák, szlovén külügyminiszterrel a Puskás Arénában tartott tanácskozását követően fontosnak nevezte az öt ország gazdasági kapcsolatait, azok további erősítését is.

Alexander Schallenberg, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború tovább nehezítette a helyzetet. Úgy értékelt, Vlagyimir Putyin orosz elnök, az éhínséget is kihasználva, folytatja háborúját, ezért is kiemelten fontos, hogy az Európai Unió támogatást nyújtson a Száhel-övezet részére.

Mindeközben viszont nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkán geostratégiai fontosságáról sem, és hogy Bosznia-Hercegovina mielőbb megkapja az uniós tagjelölti státuszt - emelte ki az osztrák miniszter.

Ivan Korcok, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere hasznosnak nevezte a gázszállítások kapcsán történt egyeztetéseket. Fontosnak nevezte a fogyasztáshoz mért megfelelő szintű gáztározó töltöttséget, s azt mondta: Szlovákiában is megfelelő a töltöttségi szint.

A szlovák miniszter továbbá örömét fejezte ki, hogy Moldávia és Georgia euroatlanti csatlakozásában is történtek előrelépések.

Tanja Fajon, a Szlovén Köztársaság külügyminisztere arról beszélt, hogy az öt közép-európai ország tanácskozása egy olyan platform, ahol egyetértésre tudnak jutni a közös kihívásokat érintő kérdésekben.

Elmondta, hogy Szlovénia számára is nehézséget jelent a migrációs nyomás. Ezzel együtt viszont azt hangsúlyozta: a schengeni övezeten belül fel kell számolni a belső ellenőrzéseket. Ezért is bontják le a szlovén-horvát határon a kerítést - mondta a miniszter, de kiemelte: továbbra is biztosítják a védelmet és biztonságot.