Nyolc érdekesség, amit kevesen tudnak Karikó Katalinról

A világ legnagyobb tudományos elismerését XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át a stockholmi hangversenyteremben rendezett ceremónián, ünnepélyes keretek között. Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. A magyar származású kutatóról azonban sokan nem tudják, hogy - a kemény munkán kívül - mi segítette idáig. 

Érdekességek a világ egyik legjobb kutatójáról

Karikó Katalin úttörő munkássága új távlatokat nyitott többféle betegség kezelésében, illetve megelőzésében. Ő az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át.  A kutató óriási elismerést tudhat magáénak, igazi magyar történet az övé, de kevesen tudják, hogy Katalin:

• Felvételije évében elment a Hági étterembe, ahol evett egy hideg, tejfeles meggylevest és megfogadta, hogy ha bejut az egyetemre, akkor minden évben visszatér és eszik egy tányér meggylevest. Azóta is betartja fogadalmát.
• Elsőben csak négyes volt az átlaga, miközben a fél osztály kitűnő volt. 
• Soha nem álmodott arról, hogy a kutatásaiért díjat kap, számára sosem volt fontos, hogy "megveregessék a vállát". 
• Munkássága során többször is "lefokozták" vagy elbocsátották.
•  Karikó életfilozófiája szerint a tehetség kevésbé számít, mint a szorgalom és az elszántság. 
• Középiskolás korában a stressz kutatójaként ismertté vált Selye János könyvét olvasta. Azóta is abból merít erőt: mindig arra koncentrál, amin változtatni tud.
• A kutató azt vallja: a legtávolabbinak tűnő álom is megvalósítható, és a legbonyolultabb probléma is megoldható, ha kisebb célokra és feladatokra daraboljuk.
• Mindig is az motiválta, hogy az emberek szenvedéseire megoldást találjon.