Látványos számok mutatják, mennyit változott az életünk 2010 óta

Megnéztük a KSH adatait és meglepő dolgokra bukkantunk.

munkanélküliség

Orbán Viktor

foglalkoztatottság

Magyarország

átlagkereset

Néha érdemes az életünk változásait nagyobb perspektívából megvizsgálni. A Ripost kikereste a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvános adatait, és azok segítségével megnéztük, hogy miként változott a magyar emberek élete az elmúlt 14 évben. Az adatok azt támasztják alá, hogy jól döntöttek a magyarok, amikor bizalmat szavaztak a Fidesz-KDNP-nek.

ORBÁN Viktor — Orbán Viktor korábban azt ígérte, hogy egymillió új munkahelyet teremtenek Magyarországon. Ez óriási vállalás volt, hihetetlennek tűnt, hogy megvalósítható. Azóta létrejött több mint egymillió új munkahely, igaz, közben a gazdasági élet természeténél fogva szűntek is meg munkahelyek, de így is 872 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. / Fotó: Fischer Zoltán

Néhány napja jelent meg a hír, miszerint idén márciusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezer fővel, 4 millió 746 ezerre nőtt.

A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Utánanéztünk, milyen adatok voltak 2010-ben, a legutóbbi baloldali kormány bukásakor és a második Orbán-kormány megalakulásakor.

A számok nem hazudnak

Egymillió új munkahely és munkás, az a teljes magyar lakosság több mint 10 százaléka, beleértve a csecsemőket és az aggastyánokat. Ezért is tűnt hihetetlennek, amikor Orbán Viktor erre tett ígéretet. A KSH adatait táblázatban foglaltuk össze:

	2010	2017	2024*	Különbség 2010 és 2024 között
Foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban	3,874,000 fő	4,584,000 fő	4,746,000 fő	+ 872 ezer fő
Foglalkoztatottsági ráta	50,6%	61%	64,6%	+14%
Munkanélküliségi ráta	10,8%	4,0%	4,1%	- 6,7%
Havi nettó átlagkereset (Ft)	132.604 ft	197.516 ft	379.836 ft	+ 247.000 ft

* Érthető módon az egész éves adat még nem áll rendelkezésre, a legutolsó elérhető adatokat vettük figyelembe.

Az adatsorokat megnézve tehát az látszik, hogy hiába nézett szembe a magyar gazdaság több nagyon jelentős válsággal az elmúlt négy évben, a foglalkoztatottság folyamatosan nő, az átlagkeresetek is rohamosan nőnek, míg a munknanélküliek aránya egyre csökken. Lényegében aki akar, az talál munkát.

Orbán Viktor: keményen megdolgoztunk a sikerért

A Fidesz húsz éve minden európai parlamenti választást megnyer. Éppen ezért most sem lehet kisebb célt kitűzni: nyerjük meg ezt is

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja kampánynyitójában a Millenárison. Kiemelte: ma egymillió emberrel több dolgozik Magyarországon, mint Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt. A baloldali időszakhoz képest a minimálbér a háromszorosára nőtt, visszaadták a 13. havi nyugdíjat és kétszer annyi roma dolgozik, mint 2010-ben.

Kiemelte, hogy 2010-ben a magyar gazdaság mérete a fele volt a mainak, tehát 14 év alatt kétszeresére növeltük a gazdaság mértékét.

A magyarok jobban élnek, mint Gyurcsány alatt

– tette hozzá, majd emlékeztetett:

Ne legyünk álszerények, a június 9-ei választásnak is mi vagyunk a toronymagas esélyesei. Ezt nem ajándékba kaptuk, megdolgoztuk érte.

Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi az Európai Unióban

És ezt nem a magyar politikusok állítják, hanem az Európai Unió. Az Eurostat adatai szerint a 2022-es meredek áremelkedés után a 2023-as év második felétől már csökkenés figyelhető meg az uniós villamosenergia- és gázárakban. A régióban a magyar lakosoknak kellett a legkevesebbet fizetniük az áramért, illetve a tavalyi év első felében a földgázért.

Euróban kifejezve az átlagos háztartási villamosenergia-árak 2023 második felében Magyarországon voltak a legalacsonyabbak (11,3 euró/100 kwh, majd Bulgáriában (11,9 euró) és Máltán (12,8 euró), a legmagasabbak pedig Németországban (40,2 euró), Írországban (37,9 euró) és Belgium (37,8 euró)

Euróban kifejezve az átlagos háztartási gáz ára 2023 első felében Magyarországon volt a legalacsonyabb 3,3 euró/100kWh majd Horvátországban (4,6 euró) és Romániában (5,6 euró), a legmagasabb pedig Svédországban (20,7 euró), Írországban (16,4 euró) és Hollandiában (24,8 euró) – ismertette az uniós statisztikai hivatal.