Október 23: így hullott szét az Aranycsapat

A magyar labdarúgó-válogatottat 1956-ban a világ legjobbjai közé sorolták, hiszen négy évvel korábban olimpiai aranyérmet nyert, az 1954-es vb-n pedig ezüstérmet szerzett. Habár az utóbbi eredmény jókora csalódást okozott, úgy tűnt, még hosszú éveken át esélyesként szerepelünk a nemzetközi tornákon.

A svájci világbajnokságot követő 1955-ös évet veretlenül abszolválta az Aranycsapat, ám 1956-ban „beragadt” a rajtnál, az első öt meccsén nem tudott nyerni, és ezt nem nézték el a szövetségi kapitánynak. Az 1949 óta tevékenykedő Sebes Gusztávot júliusban, a portugálok elleni 2-2 után menesztették, és Bukovi Mártont nevezték ki a helyére.

Sikeresnek tűnt a váltás, hiszen az Aranycsapat a következő öt mérkőzését megnyerte, ám az október 14-i, osztrákok elleni kétgólos győzelem után többé nem játszhatott együtt.

Október 23-án kitört a forradalom, és az Aranycsapat széthullott. A válogatott gerincét adó Honvéd novemberben Bécsbe utazott, és négy hónapon át világszerte meccseket játszott. A magyar futballisták sorra kapták az ajánlatokat, sztárklubok érdeklődtek irántuk. Végül az Aranycsapat kulcsemberei közül Puskás Ferenc, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor haza sem jött, míg Grosics Gyula csak 1957 júliusában érkezett vissza. Utóbbi, a csapat kapusa, féléves eltiltást kapott. A klasszikus Grosics, Buzánszky, Loránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor összeállítású Aranycsapat soha többé nem játszott együtt.

A magyar válogatott nyolc hónappal a forradalom után lépett legközelebb pályára. 1957. június 12-én Norvégiában játszott és 2-1-re kikapott. A fenti nevek közül csak Hidegkuti kapott szerepet a csapatban...